Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

IV. A Balaton évszázados feliszapolódásának vizsgálata

tűnik ki ez az ÉNy-i part közelében, ahol az izobátok a partoktól még 2—3 km távolságban is az erősen csipkézett part vonalait követik. Tehát az É—ÉNy felől a Balatonba ömlő vízfolyások épí­tette törmelékkúpok a tó belsejében is messzire, egyes esetekben 5 — 6, sőt majdnem 8 km távolságig is követhetők. ej Az 1894—95. évi mélységmérési eredményeket a Balaton tudományos tanulmányozására alakult bizottság mun­kálatainak keretében id. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő újból feldolgozta; azonban a Boglár és Tihany, valamint Tihany és Kenese közötti mederrészek belsejében a részletek kidolgozását mellőzték [17]. Nevezettek ezzel a munkával az izo- bátgörbék 1894—95. évi kidolgozásának hiányosságait kívánták pótolni. Mivel azonban térképüknek nem önálló, új mederfelvétel az alapja, a feliszapolódás tanulmányozásakor nem vettük azt figyelembe. f) A Vízrajzi Intézet 1929 —30-ban újabb mederfelvételt hajtott végre. Ez alkalommal a Keszthelyi öbölben bekö­vetkezett feltűnő mértékű feliszapoló­dás keltette fel a szakkörök figyelmét (4.5 ábra). A Boglár és Szántód közötti legnagyobb mélységű medencerész a déli parttól mintegy 2,5 —3,0 km-rel a tó belseje felé húzódott. A Tihany és Akarattya közötti medence legmélyebb része a 36 évvel korábbi felvételhez ké­pest sokszorosára nőtt. Ebben a meden­cerészben tehát a század első harmadá­ban határozottan a fenék kimaródása állapítható meg [14]. g) Végül a Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet vízrajzi osztálya 1955-ben echograf-felvétel alapján készí­tett újabb izobát-térképet a Balatonról (4.6 ábra). Ebből a térképből az 1930. évihez viszonyítva megdöbbentően nagymértékű feliszapolódásra lehetne következtetni [22]. A) A MEDER­NYILVÁNTARTÁSI ADATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A fentiek szerint — 1732-től 1955- ig — hat különböző célkitűzésű és nyilván különböző pontossággal végre­hajtott, a Balaton mélységi viszonyainak felderítését célzó mérési munkálatról tudunk. 181 4.4 ábra. A Vízrajzi Intézet 1894—95. évi Balaton-felvétele ßendefy L.—Repay D.-né 1966. évi új feldolgozásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom