Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

III. A parterózió vizsgálata

A vizsgált időszak, év 3.9 ábra

szabatos meghatározása révén készült műszaki-tudományos terv alapján lehet gondolni. Ilyen vizsgálatokat tehát részben meg kell kezdeni, részben folytatni kell, miután az azok hiányában végzett beavatkozások legjobb esetben csak arra lehetnek jók, hogy esetenként kissé lassítsák a feltöltődés folyamatát.

D) A SZÉL OKOZTA VÍZMOZGÁSOK SZEREPE A MEDER FELTÖLTŐDÉSÉBEN

Ismeretes, hogy a szélhatásnak kitett szabad vízfelületen keletkező csúsztató feszültségek hatására a felszíni vízréteg a szél irányában fokozatosan mozgásba jön; tartós szélhatás esetén pedig két-, majd háromdimenziós szélhullámok egyidejű kifejlődése mellett a mozgás a mélyebb vízrétegekre is kiterjed, azaz stacioner, szél okozta áramlás keletkezik. Az áramlás jellege a klasszikus elméleti leírásoknak megfelelően egyre inkább turbulenssé válik, ami a turbulens keveredés révén még inkább elősegíti, hogy a mozgásmennyiségek a mélyebb rétegek felé átadódjanak, azaz intenzív, jelentős hordalékmozgató erejű vízmozgás alakulhasson ki.

A vízszintes irányú mozgás ugyanakkor vízszíntesést is eredményez, azaz már a nehézségi erő hatása is érvényesülni kezd. A vízszíntesés hatására a tó fenékzónájában ellenirányú áramlás indul meg, illetve sajátos, kevert áramlás áll elő.

A Balaton hordalékanyaga a Zala és más kisebb időszakos vízfolyások által szállított szilárd anyagból, a légkörből lecsapódó szennyeződésekből, valamint biológiai és eróziós termékből tevődik össze. A hordalékanyagok szempontjából a Balaton tulajdonképpen egy olyan hatalmas ülepítőmedence, amelyben keletkezése óta folyamatosan óriási meny- nyiségű anyag halmozódik fel.

A Balaton kis mélysége miatt a szél okozta vízmozgások a már leülepedett anyagot állandóan felkavarják, sőt tartós egyirányú szelek esetén a hordalékanyag számottevő mennyiségében vándorol, átrendeződik. Ismeretes, hogy a

Hsy L (3.5)

feltétel teljesülése esetén (H a vízmélység, L a hullámhossz) a szél okozta áramlások már mozgásba hozhatják a fenéken leülepedett szilárd anyagot. A sekélyebb vizű parti zónákban (különösen a déli parton) a hordalékszállítás feltételei még kedvezőbbek, amelyekhez még hozzájárul a parterózió folyamatos hordalékdúsító hatása is.

172