Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
megfelelőbb hely tehát nem is kínálkozhatott volna erőd építésére (1.9 ábra). Révfülöpön régebbi villák falában befalazott faragott római kőemlékek vannak. Fényes Elek [17] írja: „Hajdan itt falu volt, mi kitűnik onnan, hogy egy kis emelkedettebb helyen (sziget) templom van, s a beljebb apadt Balatonban gömbölyű faragott kövek, távolabb ismét pinceásáskor hamuval telt urnák találtattak ... ”. Balatonkeresztúrnál is egy ilyen, alacsonyan fekvő bronz kori urnatemető van, amelyet a mai napig még nem nagyon bolygattak [18]. Zánkán az ev.-ref. templomban van három befalazott római kori oszlop. Ezeket állítólag egy Balaton-parti földüregben találták, amely (egykorú szak- vélemény szerint): „római fürdőhelynek ismertetett fel ” [19]. Azt, hogy Aszófőn, illetve Örvényesnél a tóban már 1727-ben a halászok régi falmaradványokat fedeztek fel, említi Korabinszky is [20]. Ez nyilván ugyanaz a fal, amely, mint azt Römer Flóris 1866- ban a Vasárnapi Újság 548. lapján közölte, az 1769. évi Müller Ignác-féle térképen Szepezd és Örvényes között a tihanyi kolostor irányában van a térképre berajzolva és ráírva: ,,Lacu decrescente... rudera muri” (1.10 ábra). De Römer elmondja a továbbiakban, hogy ő talált két kéziratos térképet az Akadémia kézirattárában; a két térkép majdnem egyforma volt. A falmaradványokat mind a kettő feltünteti ezzel a felírással: ,,Ao 1727 Rudera muri per Pischatorem inventa”. A falat azonban már Römer sem látta a valóságban [21]. Nehéz lenne ma már megmondani, miféle kéziratos térkép volt Römer kezében. Egyelőre nem ismerünk olyan kéziratos térképet, amelyen az adott helyen a Römer által közölt megjegyzés, ti. hogy ,, 1727-ben egy halász (ott) falmaradványokra akadt”, olvasható volna. Ismeretes azonban Mikoviny Sámuelnek 1735 körül készült balatoni térképe, amelyen hasonló megjegyzés olvasható. A kérdéssel érdemben a következőkben, Tihany sziget mivoltával kapcsolatban és a C. 2. pontban foglalkozunk. a) 1.7 ábra. a A Galerius-féle római kori zsilipmaradvány helyszínrajza (Cholnoky J. 1898 körül) b A Go/erius-féle római kori zsilipmaradvány alaprajza. Az építménynek csak a jobb parti részét tárták fel (Ku- zsinszky 8. 1898 körül) 15
