Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

Forradalmunk alatt mint tudjuk, Tihany hegy nézetett ki egy új várerősség pontjául a nemzet részére, mellynek felépítési terve elkészítésére, derék hazánk fia, Gál ezredes lőtt többek közt megbízva, s ha jól emlékszem, terve elvileg elfogadtatott; holott ki e tájjal es- merős, láthatja, s tudja, Tihany közelében ama kenyér- és süvegcukor idomú bérczeket, mellyekről minden időben bombáztathatik. — Itt ez akadály sem forog fenn, — aki ennek közelébe akar jutni, egyedül vize — de bizonyos tönkre jutásával tehetné. E titkot mélyen rejtegetém keblembe, mert nem aka- rám, hogy életem megmentésével bár, elleneink azt felkarolják — hisz ez árulás (volna) lenne, melynél aljasabb bűn földön nem létezik — de azon remény esetre, ha ég, letiport hazámra szebb napokat deríteni, újólag felemlítendem, azon meggyőződéstől vezéreltetve, ha élek — miszerint szakértők vizsgálatából kitűnőleg hazám oltárára páratlan kincsű felfedezést tettem’ ' [252].

Noszlopy A. leírásából is az derül ki, hogy 1849-ben a Balaton vízszintje még mindig olyan magas volt, hogy afonyódi hegy lábát, dél felől „mérföldekre terjedő posványt” alkotva körös-körül vette. Ez a vízállás még az Adria feletti 107 métert is meghaladó vízszintnek felel meg, ami teljesen egybevág Pagetnek ugyanebből az évből, sőt talán hónapból származó leírásával.

F) A BALATON PARTVONALÁNAK ALAKULÁSA A SIÓFOKI ZSILIP ÜZEMBE HELYEZÉSE UTÁN

1863. október 25-én nyitották meg a siófoki fazsilipet (1.141b ábra), és ezzel kezdetét vette a Balatoni vízállás szabályozásának legújabb kori szakasza. Ez az egy évszázadra terjedő időszak alkalmas már arra, hogy közelebbről is szemügyre vegyük a Balaton partvonalának alakulását. Kitűnő lehetőség kínálkozik e téren a megfelelő pontosságú régibb —, elsősorban a régi kataszteri

térképeknek, illetőleg a mai földmérési és fotótérképek rajzának összevetése alapján.

1. Az 1853—1858. és 1928—1938. évi kataszteri földmérés

A szóbanforgó munkához elsősorban az 1853 és 1858 között végrehajtott első kataszteri felmérésből származó térképeket használtuk fel. Ezek a térképek 1: 2880 méretarányúak és a régi osztrák vetület nélküli rendszernek megfelelő, de a gellérthegyi kezdőponthoz

igazított vetületben készültek. Háromszögelési alapponthálózatukat Marek János és Hofmann Ferenc neve fémjelzi, a részletes felvételre vonatkozóan pedig az 1850-ben kiadott végrehajtási utasítás, valamint a kataszteri földmérési felügyelőségeknél megvolt, közismert nagy szigorúság a biztosíték tökéletes megbízhatóságukra.

Részben az Országos Levéltárban, részben vidéki térképtárakban rendszeres munkával feltártuk a régi kataszteri térképeket és megfelelő részeiket: a partvonalat és az azt kísérő nádasokat. A pontazonosításra szolgáló részle1.178 ábra. A Fonyódi hegy a földvárral (Neogrády S. 1932)

151