Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

A Balaton lecsapol.*»*» Si»ifol*on »»Wf. 25-си).

1.141b ábra. A siófoki zsilip ünnepélyes felavatása és megnyitása 1863. október 25-én (metszet a Vasárnapi Újság egykori számából)

/V1/cskey-féle magasságokhoz, akkor azt kapjuk, hogy a Balaton 1862 decemberi, nagyon alacsonynak ismert vízállása 103,86 m volt. 1867. szept. 28-án 102,58 m volt a víztükör magassága, és egy esztendőn belül csak 40 cm-es gyarapodást vártak.

Az iratokból úgy tűnik, hogy a Balaton gyakori és rendszertelen vízállás-ingadozásának az volt az egyik legfőbb oka, hogy a siófoki zsilipet a Déli Vaspálya Társaság kezelte.

Ennek a kis kitérésnek a jelentősége az, hogy azokat a vízállásváltozási görbéket, amelyek 1856 tájától az 1890-es évekig a siófoki zsilipet kezelő vasúti

pályafenntartási osztály megbízottja készített, s ma az Országos Levéltár őriz, 3,30 m hozzáadásával transzformálni lehet az „országos” vízügyi alapszintre.

Az egykori vízállások megbízható meghatározásához még egy-két adatot kell megemlítenünk. Mindenekelőtt azt, hogy „a Déli Vasúttársaság, hogy pályáját a Balaton déli partján minél kevesebb költséggel építhesse meg, pályasíneit a Balatoni hullámok jádzóterére fektette, olyan homok alapra, melyből a hullámok minden iszapot s agyagot kimostak, és oly közeire a tó széléhez, hogy a hullámok nagyobb éjszaki széllel a pálya síneket érintik, sőt télen és tél végével, amidőn a Balaton jege zajlik, a jégtáblákat egészen a sínekig kihajtják.” így írnak a vasúti pályatest és a tó viszonyáról beadványukban a kövesdi, lo- vasi és alsóörsi közbirtokosság képviselői 1862-ben [209].

1856-ban, a Déli vasút építése idejében, a Balaton középvízszintje és a vasúti pálya koronaszintje közötti magasságkülönbség megközelítően csupán 90 cm volt. Igaz ugyan, hogy a kavicságy minden egyes aláverésekor (krampácso- lásakor) a koronaszint valamelyest emelkedik, de a vonatjárás következtében az alépítményben tömörödés is követke116