Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

4. A feszített vasbetontartók számítása

egyenest az acélbetétek súlyvonaláig /4.4/a ábra/. Ebhez az x-^ értékhez N-^ nyomóerő tartozik, amelyet a

0 „ - £ diagram alapján felrajzolt betonfeszültség-ábX1

rából az = f b/x/ chc összegezésből kapjuk.

Ezután meghatározzuk a H-^ értéket a tí - e, diagram segítségével. Ehhez ismernünk kell az acél nyúlását. Az alakváltozási ábrából kiolvasható, hogy az £r

al

az acél

nyúlásának csak egy része, mert az acél a feszités hatására is megnyúlt. Tehát £gl-hez hozzá kell adni a feszítésből származó nyúlást / £ ^/, amelynek értéke az

'af - 1T

a

/ 0

af-lAí

a/

/4.18/

képletből számítható,

ahol: Eg az acélbetét rugalmassági tényezője,

HAÖa az összes veszteség.

Ezután az £g^. + £g-^ = S a\ értékhez tartozó & feszültséget az acél 6 - C diagramjából leolvassuk, a az acélbetétek keresztmetszeti területének ismeretében a következő összefüggés irható fel:

H1 ^ Fa

(D

al

/4.19/

Ha az igy kiszámított H-^ egyenlő N-^-gyel, a felvett x-^ érték helyes. Ha az egyenlőséget nem elégítettük ki, akkor újabb, x~, esetleg x^ értékkel próbálkozunk.

A számítást leegyszerűsíthetjük, ha a kapott és H-^ értékeket x^ magasságokban ábrázoljuk, mert az igy nyert N és H vonal metszéspontjából leolvashatjuk a helyes x értéket.- 98 -