Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

4. A feszített vasbetontartók számítása

A c .jelű, vonal

Ha ebben az esetben az acélt kb. a folyási határ 4/5-éig megfeszítjük ( Eaf/C »0,8 £aF) , a töréskor a nyomott betonzóna magassága még nagyobb lesz (x0/c ) •

Az ábrából kiolvasható, hogy a semleges tengely határ- helyzetének relatív távolságát a nyomott szélső száltól az

'bt

/4.1/

összefüggés, határozza meg.

Az elmondottak alapján leolvashatjuk a következtetést! a feszitési feszültség növelésével a töréskor a keresztmetszet mind nagyobb része nyomott, tehát előnyös minél nagyobb feszitési feszültség alkalmazása.

Ezek után térjünk vissza a feszültségek vizsgálatához. Elöljáróban megjegyezzük: aszerint, hogy a szabályzatok hogyan értelmezik a biztonságot, és milyen követelmény teljesítését kívánják a feszültségkorlátozással elérni, a feszültségkorlátozást megengedett vagy ha- tárfeszültságek formájában adják meg. E különbözőség kiküszöbölése céljából a továbbiakban a méretezési feszültség / 6^/ fogalmát vezetjük be.

4.12 A tartótengely-irányu normálfeszültségek

Vizsgáljuk meg a 4.2 ábra segítségével a központosán előrefeszitett tartóban fellépő feszültségeket és alakváltozásokat a feszítőerő ráengedésekor.

87