Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

Előírások és táblázatok a vasbetonszerkezetek tervezéséhez

ját összekötő vonalban kell feltételezni, figyelembe véve a keresztmetszetek változását /kiékelését/ is. A felületszerkezetek tengelyielületét az előzőek értelemszerinti alkalmazásával kell meghatározni.

Lemezzel összeépített gerenda együttdolgozó lemezszélességét szokványos esetekben az MSZ 15022/1 szerinti közelítéssel szabad, egyébként a lemez horpadására és nyiróigénybevételére vonatkozó pontosabb vizsgálattal kell meghatározni. Az együttdolgozás biztosítását a szerkesztési szabályokon túlmenően a nyírás vizsgálatával is ellenőrizni kell.

A kábelhornyok és üregek keresztmetszetcsökkentő hatására tekintettel kell lenni. Ha ezeket utólagosan megbízhatóan kitöltik, akkor az injektáltó habarcs megszilárdulása után a teljes keresztmetszet vehető számi- t ásba.

Azokban az állapotokban, amelyekben a feszitett acélbetét és a beton között nincs tapadásos kapcsolat, a feszítőerőt értelemszerűen külső erőnek szabad tekinteni.

Az erőjáték meghatározása

A feszítőerőből származó igénybevételek meghatározása során a rugalmasságtan elvei szerint kell eljárni, s tekintettel kell lenni a feszítőerő időbeli változására az alábbi hatások figyelembe vételével:

A súrlódási veszteséget figyelembe kell venni minden görbe, ill. törtvonalban vezetett feszitő betétnél, valamint a kábelcsatornában vagy horonyban vezetett egyenes feszitőbetéteknél. E veszteség a feszítés időpontjában is már teljes értékkel jelentkezik, a veszteséggel csökkentett feszítőerő nagysága pedig- 395