Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése

- töréskor a beton nyomott szélső szálában teljes törési összenyomódás lép fel /£ */» a húzott acélbetét pedig eléri a folyási nyúlást /£f/,- a beton húzást nem vesz fel,- a beton és az acélbetét ideálplasztikus anyagnak tekinthető /2.9 ábra/.

Vizsgáljuk meg 2.10 sz. ábrán a feszültségek alakulását a III. feszültségi állapotban. A keresztmetszet a nyomaték /M^/ határán elfordul. Törési állapotban a beton felső szélső szálában törési összenyomódás lép fel /6-^/, az acélbetétekben pedig a folyási feszültséghez tartozó megnyúlás /£af/ keletkezik. Az ezek alapján megszerkesztett elfordulási ábra /2.10/a ábra/ kijelöli a forgási középpontot, vagyis a nyomott betonzóna alsó határát. A feszültségek eloszlását a 2.10/b ábra szemlélteti. Ez a feszültségábra a számitás szempontjából nehezen kezelhető, ezért a területegyenlőség alapján, négyszög alakú diagramot állitunk elő. Ezen a feszültségábrán /2.10/c ábra/ már a határfeszültségeket működtetjük.

2.10 ábra

Hajlított tartó feszültségeloszlása a III. feszültségi állapotban

f- 36 -