Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése

- töréskor a beton nyomott szélső szálában teljes törési összenyomódás lép fel /£ */» a húzott acélbetét pedig eléri a folyási nyúlást /£f/,- a beton húzást nem vesz fel,- a beton és az acélbetét ideálplasztikus anyagnak tekinthető /2.9 ábra/. Vizsgáljuk meg 2.10 sz. ábrán a feszültségek ala­kulását a III. feszültségi állapotban. A keresztmetszet a nyomaték /M^/ határán elfordul. Törési állapotban a be­ton felső szélső szálában törési összenyomódás lép fel /6-^/, az acélbetétekben pedig a folyási feszültséghez tartozó megnyúlás /£af/ keletkezik. Az ezek alapján meg­szerkesztett elfordulási ábra /2.10/a ábra/ kijelöli a forgási középpontot, vagyis a nyomott betonzóna alsó ha­tárát. A feszültségek eloszlását a 2.10/b ábra szemlél­teti. Ez a feszültségábra a számitás szempontjából nehe­zen kezelhető, ezért a területegyenlőség alapján, négy­szög alakú diagramot állitunk elő. Ezen a feszültségáb­rán /2.10/c ábra/ már a határfeszültségeket működtetjük. 2.10 ábra Hajlított tartó feszültségeloszlása a III. feszültségi állapotban f- 36 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom