Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése
ahol: es n + n fio 1+ro i /2.56/ A . h érték segítségével a keresztmetszet méretei közül egyik vagy másik a keresztmetszet alakjának ismeretében meghatározható. Ha a betonméretek kötöttek, először meg kell állapítani azt a nyomatékot /Mq/, amelyet a keresztmetszet nyomott acélbetét nélkül elbir. Rendelkezésre áll az Mq = Nq . qo összefüggés, azaz meg kell állapítani a keresztmetszet "nyomatékbirását" a beton szempontjából. Ha Mjj á Mo, akkor nyomott acélbetétre nincsen szükség. A húzott acélbetét mennyisége /F / a nyomatéki egyensúlyi egyenlőségből számítható. Ha Mjj > M , akkor a beton "nyomatékbirása" kisebb a mértékadó nyomatéknél, tehát nyomott acélbetétet /F ,/ is kell alkalmazni. Ekkor a szükséges főacélbetétmennyiség /F / két 9 részből tevődik össze: az egyik rész az nyomatéknak megfelelő mennyiség, a másik része a nyomatékkülönbségnek megfelelő acélbetét mennyisége azaz: AM = m„ - m M o A M a qo* ÖaH + q ’. ^ aH f és A M- 54 -
