Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

A szokásos furórud segítségével sűrített levegő meghajtással és öblítéssel készítenek furatot. Ilyen módszerrel csak szilárd öntámasztó kőzetekben lehet mun­kát végezni és esetleg csak egész rövid szakaszra lehet védőcsövet bejuttatni. Ez a fúrási módszer inkább a kő- zetcsavarozáshoz, kőbányákban robbantó furatkészitéshez megfelelő. Ugyancsak készítenek, ütvefuró módszerrel mélyí­tett furatot, amelyben azonban maga a furórud lesz majd a kihorgonyzó elem. Alkalmazhatóságának korlátái meg­egyeznek az előzővel. Köpenycső lehajtásával kombinált ütvefuró módszer. A furórudazattal együtt, de attól függetlenül hajtják le forgatóasztal segítségével a köpenycsövet. Ilyen módon minden talajba lehet furatot készíteni, mert a köpenycső megvédi a furatot a kohézió nélküli talajok­ban várható omlástól, a köpenycső elhagyásával pedig kőzetben is lehat furatot késziteni. A módszernek hátrá­nya, hogy ez igényli a legnagyobb energiafelhasználást és a legköltségesebb gépi berendezést. Rotari rendszerű fúrás A Rotari furóberendezések a furórudazatot forgat­ják és előtolják a furatban, de ütőhatást nem alkalmaz­nak a furat mélyítéséhez. A Rotari rendszerű furóberen­dezések között két alapvető típust különböztetünk meg. Csigafúróval dolgozó Rotari berendezés Ezek a furóberendezések csak öntámasztó, állékony talajban alkalmazhatók és alkalmatlanok keményebb kőze­tek, vagy kohézió nélküli talajok fúrására. A toldható furócsiga gondoskodik a furatból kitermelendő talaj ki­szállításáról. A furócsiga forgását Diesel-, vagy- 321 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom