Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

keresztmetszetére az alsó és felső 20 cm-es magasséigot nem szabad beszámítani.

A viz alatti betonréteg vastagsága számítható a következő gyakorlati képlettel is:

ahol:

Pf

<*bhH

V =

í

d

lüL

bhH

/9-30/

a négyszög alaprajzot helyettesitő kör külső átmérője

a fajlagos felhajtóerő a beton határfeszültsége húzásra.

9.á-32. A viz alatti betonkészités technológiája

A műtárgy méreteitől, vizoszlop magasságától és a műszaki adottságoktól függően a viz alatti beton készítésére több módszer alakult ki. A legtökéletesebb viz alatti betonozás kontraktor eljárással érhető el, igy ezt a legelterjedtebb és legjobban bevált módszert körvonalazzuk.

A kontraktor. vagy álló tölcsérrel végzett viz alatti betonozás, nagy alapterület és nagy vízmélység esetén is egyaránt jól alkalmazható. Az eljárás felhasználja a plasztikus betonnak azt a tulajdonságát, hogy az a csőben elhelyezkedő magas betonoszlop nyomásának hatására viz alatt 5-10° esésű lapos rézsű mentén szétterül. Egy tölcsérállásból 3,0 - 3,5 m sugaru kör alaprajzú betonréteget lehet bedolgozni. Ha ennél nagyobb a munkatér, akkor azt több 5-6 ni oldalhosszúságú rekeszre osztják be és minden rekesz közepén egyetlen függőleges irányban mozgó betonozó csövet függesztenek fel. A rekeszeket egymás után betonozzák. A kontraktor eljárás- 307