Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

mindenkori helyzetében a lefelé ható erők összege nagyobb legyen, mint a felfelé ható erő, mert folyamatos és zökkenőmentes süllyesztés csak igy biztosítható.

A zavartalan munka érdekében a süllyesztést programozni kell. A programban a vágóéi alsó élének és a köpenyfal tetejének helyzetét kell feltüntetni az épités idejének függvényében, ugyanakkor erőléptékben ábrázolni kell az egyes helyzethez tartozó és az egész szekrényre vonatkozó lefelé és felfelé ható erők értékeit /9-24.sz. ábra/.

9.4;5. A viz alatti betonozás 9.431. Számítási elvek

A viz alatti betonozás soréin a friss betonkeveréket viz alatt juttatjuk a beépítés helyére, úgy azonban, hogy a vizzel ne keveredjen és minél kisebb vízfelülettel érintkezzen. Az erre vonatkozó előírások ezért a víz alatti betonozást csak állóvízben engedélyezik.

A viz alatt készítendő beton méreteit a tervek általában feltüntetik. A betonréteget a megszilárdulás utáni szivattyúzáskor fellépő vizfelhajtóerőre kell méretezni. Ennek alapján a lemezvastagság legegyszerűbb módon való megállapításnál azt kell figyelembe venni, hogy a viz alatti betonréteg súlya az alaplemez alján fellépő viznyomás értékével legyen azonos.

A 9»25. sz. ábrán a viz alatt készítendő betonlemez méretezési elvét mutatjuk be. A felfelé és lefelé ható erők egyensúlyának felirása utón a betonlemez vastagságát az alábbiak szerint számíthatjuk ki:

fb . x = f w(h’ + x ) /9.29/

. h’ és h*

rh - tw--------E----x- 305