Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

9.42. A szekrényes alapok tervezése

A süllyesztőszekrény alakja és mérete az alaptest méretéhez, illetőleg az altalaj várható teherbírásához igazodik. Az alapozási méreteket azonban - különösen partfalaknál - a felmenő szerkezet méretei is megszabhatják. Ilyenkor is a süllyesztőszekrény méreteinek mindig nagyobbnak kell lenni, mint a felmenő szerkezet méretei. Ennek fő oka az, hogy süllyesztés közben a szekrényeknél bizonyos eltolódás jelentkezhet, viszont a falszerkezetnek pontosan a tervezett helyre kell kerülni. Ezért az alapozási szabályzat előirja, hogy az alaptestet 30-40 cm-es padkával kell tervezni. Miután a szekrények eltolódását rendszerint az egyoldali földnyomás okozza, különösen az ilyen egyoldali földnyomásnak kitett szerkezeteknél, mint amilyenek a partfalak, kell elegendő szélességű padkát tervezni. Ugyancsak előnytelen a túl hosszú szekrény. Ez esetben a süllyesztés nehéz és káros hosszirányú igénybevételek keletkezhetnek.

E hibák kiküszöbölése érdekében a süllyesztőszekrény hossza általában:- kötött altalaj esetén a szélesség háromszorosánál,- szemcsés altalaj esetén a szélesség három és félszeresénél több ne legyen.

Kis süllyesztési mélységnél a fenti határok külön mérlegelés után kis mértékben esetleg tulléphetők.

Nagyon fontos a süllyesztőszekrény oldalhajlásának helyes megválasztása. Minél nagyobb hajlást illetve lépcsőzést alkalmazunk az oldalfal kiképzésénél, annál jobban fellazítjuk süllyesztés közben a környező talajt. Ez megkönnyíti a süllyesztést, de ugyanakkor a süllyesztőszekreny labilissá válik, s könnyen elferdül.