Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

9. Támfalak, partfalak

Létezik egy határmélység /m /, amely alulról is lezárja a feszültségi tartományt. Ebből a feltételből z mélységben a talajfeszültség

Feszültségeloszlás az alaptest sikjában

Nevezik talpfeszült ségnek is, jellegét tekintve normálfeszültség, amelyet a következő tényezők befolyásolnak:- az alaptest merevsége, szélessége, mélysége és alakja,- az altalaj tulajdonsága,- a teher nagysága, eloszlása és a támadás helye.

Merevnek nevezik azt az alaptestet, amelynek szélességi és magassági méretei lényegesen nem térnek el egymástól, s anyaga nagy merevségű. Központos teher esetében az alaptest alsó sikjának minden egyes pontja azonos mértékben süllyed. Bármilyen talpfeszültség-el- oszlás is van, a talpfeszült ségi ábra területének mindenkor akkorának kell lenni, hogy az a külső teherrel egyensúlyt tartson.

Az egyensúly felbomlik akkor, ha az alaptest szélei alatt oldalkitérés keletkezik. Az oldalkitérés azt jelenti, hogy a teher hatására az alap szélei alatt elhelyezkedő talajrészecskék az alap alól oldalra kigördülnek.

Jelentősebb oldalkitérés csak száraz, kohézió nélküli szemcsés és finom szemcsés talajokban fordulhat elő, de csak akkor, ha az alapsik a térszinten, vagy attól nagyon kis mélységre van. Mély alaptestnél az oldalkitérést a földtakarás akadályozza meg.- 275