Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

8. Víztornyok

ezt egyszerűsítve:

Gr-j_ • tgar1 = G2 . tg Of2 /8.1/

Úgy kell tehát a tartály alakját és méreteit megválasztani, hogy ez utóbbi egyenlet /8.1/ ki legyen elégítve. Néhány tartálykialakit ást mutatunk be a 8.7 sz. ábrán, illetve fényképeken /8.8, 8.9, 8.10/.

A lefedő szerkezet

A tartály lefedésére sikfödémet, lapos forgóskupot illetve gömbkupolát alkalmaznak. A tetőszigetelés a magasépítésben ismert módszerekkel történik. Újabban már olyan víztornyot is építenek, amelyen a lefedő szerkezetet kilátónak alakítják ki.

Csővezetékek

Víztornyokban a közös felszálló cső a tartályban vagy az előtérben ágazik ketté. Eszerint megkülönböztetünk töltő /beömlő/ és szolgálati csövet. Az utóbbi tolózárral lezárható. Az üritővezeték a tartály fenekének legmélyebb pontjáról indul ki. A tolózárakat a könnyű kezelhetőség és karbantartás miatt leghelyesebb a tartályfenék alatti emeleten elhelyezni. Gondoskodni kell a csurgalékviz elvezetéséről is. A torony csővezetékeit úgy kell megtervezni, hogy azok a medence mozgását követhessék. A torony alsó része kiképezhető gépháznak, szerszámkamrának, stb.

Ipartelepeken gyakran kell koncentrikus giyürüs rekeszekben különböző célokat szolgáló /ipari-, ivó- stb./ vizet tárolni. Hasonlóképpen egymás fölött is több tartály helyezhető el, ha különböző nyomás alatt kell tartani az egyes hálózatokat. Ilyenkor, ha a viz minősége- 258 -