Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

8. Víztornyok

ezt egyszerűsítve: Gr-j_ • tgar1 = G2 . tg Of2 /8.1/ Úgy kell tehát a tartály alakját és méreteit megvá­lasztani, hogy ez utóbbi egyenlet /8.1/ ki legyen elégít­ve. Néhány tartálykialakit ást mutatunk be a 8.7 sz. áb­rán, illetve fényképeken /8.8, 8.9, 8.10/. A lefedő szerkezet A tartály lefedésére sikfödémet, lapos forgóskupot illetve gömbkupolát alkalmaznak. A tetőszigetelés a ma­gasépítésben ismert módszerekkel történik. Újabban már olyan víztornyot is építenek, amelyen a lefedő szerkeze­tet kilátónak alakítják ki. Csővezetékek Víztornyokban a közös felszálló cső a tartályban vagy az előtérben ágazik ketté. Eszerint megkülönbözte­tünk töltő /beömlő/ és szolgálati csövet. Az utóbbi to­lózárral lezárható. Az üritővezeték a tartály fenekének legmélyebb pontjáról indul ki. A tolózárakat a könnyű kezelhetőség és karbantartás miatt leghelyesebb a tar­tályfenék alatti emeleten elhelyezni. Gondoskodni kell a csurgalékviz elvezetéséről is. A torony csővezetékeit úgy kell megtervezni, hogy azok a medence mozgását kö­vethessék. A torony alsó része kiképezhető gépháznak, szerszámkamrának, stb. Ipartelepeken gyakran kell koncentrikus giyürüs re­keszekben különböző célokat szolgáló /ipari-, ivó- stb./ vizet tárolni. Hasonlóképpen egymás fölött is több tar­tály helyezhető el, ha különböző nyomás alatt kell tar­tani az egyes hálózatokat. Ilyenkor, ha a viz minősége- 258 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom