Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
7. Folyadéktartályok
Gyürüirányu külső kábeles utófeszítésnél /pl. MO-TA-LA- féle rendszer/ a huzalok nagy helyi nyomást gyakorolnak a betonra, s a huzal a betonba benyomódik. Ennek hatása általában nem nagy, de a 3>00 m-nél kisebb átmérőjű tartályoknál nem szabad elhanyagolni. Szémitás- bavétele a szovjet gyakorlatban használt Adabny = 300 kp/cm2 értékkel történhet. 7.42. A feszitett tartályok szerkezeti kialakítása A feszitett tartályokban a feszitett acélbetéteken kivül lágyvasalást is alkalmazni kell. A függőleges irányú nyomatékok, továbbá az egyenlőtlen feszitőerő-elosz- lás, a zsugorodásból eredő feszültségek, a hőmérsékleti hatások, stb. miatt és természetesen szerkezeti okokból az un. lágyvasalásra szükség van. Monolit feszitett tartályoknál a kábelek le horgonyzására és feszítésére szolgáló pillérek vasalásának kialakításáról a 7.21 sz. ábra mutat be példákat. Ha kábelcsatornákat alkalmazunk, akkor ezeket be kell injektálni. Ha a feszitőbetéteket a fal külső sik- ján helyezzük el, akkor gondoskodni kell ezek korrózió- védelméről. Erre azonban csak a nyomáspróba után kerülhet sor, mivel igy az esetleges utánfeszitésre még mód nyilik. Az oldalfalak előre gyártása során panelszerü elemeket készítenek és a közöttük lévő hézagot úgy kell megtervezni, hogy a kellő minőségű és konzisztenciáju beton megbizhatóan bedolgozható legyen. Ezért 10/10 cm-nél kisebb hézagot tervezni nem szabad. Eeszitő huzal betonba való benyomódásából származó veszteség- 242 -
