Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
7. Folyadéktartályok
További fejlődési lehetőséget nyújt az előregyértés alkalmazása. Az előregyártás ismert előnyei mellett, mint az állvány- és zsaluanyagmegtakaritás, rövidebb épitési idő, jobb és egyenletesebb anyagminőség stb., hátrányként jelentkezett, hogy a helyszíni kapcsolatoknál a folyadékzárás biztosítása nehézségekbe ütközött. A feszités és az előregyártás együttes alkalmazásával ugyanakkor nagyon jó eredményeket lehetett elérni. A feszítést elsősorban kör alakú tartályoknál alkalmazzák, mert ezeknél lehet technológiailag a legegyszerűbben megoldani és ezek alkalmasak leginkább a feszítésre. Általában az oldalfalakat gyürüirányban feszitik. Függőleges irányú feszítést csak kivételesen alkalmaznak. A fenéklemez általában feszités nélkül készül. 7•ál. A feszitett tartályok számítása A folyadéktartályoknál a gyürüirányban alkalmazott feszítéssel kapcsolatos kérdéseket és a számitás alapelveit egy körhengertartályon mutatjuk be. A 7»19/e sz. ábrán a függőleges irányú nyomatékok és az f ábrán a gyürüerők /húzóerők/ eloszlása látható a folyadékteherből. A feszítéssel elsősorban azt igyekszünk elérni, hogy a gyürüirányu húzásokat csökkentsük, illetve nyomásokat idézzünk elő. A tartály falán tehát a feszítőerő eloszlásnak hasonlónak kell lenni ahhoz, ami a folyadékteherből keletkezik, de ellenkező értelemben kell működnie. A feszitőhuzalok megfelelő kiosztásával, a folyadékteherből keletkező gyürüerők követése különös nehézséget nem jelentene, azonban a kivülről ható feszítőerő a tartályokban nemcsak gyürüirányu erőket, hanem - a peremek megtámasztási módjától függő - különböző eloszlású függőleges nyomatékot is ébreszt. Ezeket számítással kell meghatározni.- 232 -
