Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

7. Folyadéktartályok

.járulékos hatások- hőmérséklet változás,- támaszsüllyedés és- a beton zsugorodása.

A szabályzatok ezekre részletes eligazítást adnak, itt csupán néhány fontosabb szempontot emelünk ki.

Eolyadéktartály esetében a folyadéknyomást a 20 cm-rel megnövelt túlfolyó magassággal kell számítani. Ha tultöltés lehetséges, akkor a folyadékmagasságot a tartály szerkezeti magasságénak figyelembe vételével kell megállapítani. Ez szélső esetben a tartály teljes belső magassága is lehet.

Ha a műtárgy talajvízben áll, akkor a legmagasabb talaj vízálláshoz a felhajtóerőt is számítani kell.

Egyes folyadékoknál a hőmérséklet hatására a belső súrlódás /viszkozitás/ megváltozik, ami a folyadéknyomás nagyságát jelentős mértékben befolyásolja. Ebben az esetben a folyadék nyomását annál az üzemi hőmérsékletnél kell meghatározni, amelynél a szerkezetben a legkedvezőtlenebb igénybevétel keletkezik.

A szélteher hatását víztornyoknál, magastartályoknál kell figyelembe venni. Eelszinen elhelyezett és részben süllyesztett tartályoknál ez a hatás elhanyagolható.

A folyadéktartályok födémlemezein - ha jármű vagy egyéb teher nem jöhet számításba - a feltöltésen kivül 300 kp/m2 esetleges terhet kell figyelembe venni. Ha a feltöltésen kivül jármű, vagy egyéb hatás is lehetséges, akkor legalább 500 kp/m2 teherrel kell számolnunk. Meg- oszló terhet az egész felületre egyenletesen elosztva kell számításba venni.

A járulékos hatások közül a legtöbb kellemetlen meglepetést a hőmérsékleti hatás okozhatja-. Az egyenlőtlen hőmérséklet változásból eredő igénybevétel ugyanis- 218