Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
7. Folyadéktartályok
ványt nem lebet eltávolitani, mert a beton lassan éri el azt a szilárdságot, amely mellett ezek a műveletek végrehajthatók. Az előregyártott vasbeton szerkezeteknél is döntő tényező a szilárdulási idő csökkentése, mert ha ezt az időt csökkentjük, növelhető a gyártás forgási sebessége. Kalciumklorid A kémiai módszerek közül legelterjedtebb a kalciumklorid alkalmazása. Külön berendezést nem igényel, könnyen beszerezhető, gépesíthető, és a kezdeti, valamint a végszilárdságot növeli. Nem mindegy azonban, hogy milyen cementtel együtt alkalmazzuk. Hátránya a gőzöléssel szemben az, hogy a kezdő szilárdság lassabban nő, ezért kisebb a kész elemek forgási sebessége, s nagyobb tárolóhelyet igényel. Van némi bizonytalanság a korróziós hatásában is. Éppen ezért a hazai gyakorlatban sokan óvakodnak az alkalmazásától. De azt is megjegyezzük, hogy például a Tricosal S III vegyszert minden aggály nélkül sokan alkalmazzák, jóllehet ez is kalciumklorid, csak az elnevezése más. A kalciumklorid nagy előnye, hogy jól kombinálható más vegyszerekkel. Alkalmazásával részletesen a Műszaki Egyetem Épitőanyag és Vasbeton Tanszéke foglalkozott. /Dr. Balázs, Dr. Tamás, Dr. Zrinyi: A vegyszeres beton- szilórditás. MTI 4580. előadássorozat./ Véleményüket a gyakorló mérnökök és technikusok részére az alábbiakban foglaljuk össze. A műszaki gyakorlatban nem a vegytiszta, hanem a vegyi gyártás melléktermékeként nyert technikai kal- ciumkloridot alkalmazzuk. Kapható kristályos és vízmentes alakban, valamint folyadék formájában is. A kalci- 170
