Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

2. A vasbeton hajlított tartó jellemző feszültségállapotainak áttekintése

/absztrakciók és idealizálások/ feltételeket kell bevezetnünk. Ezek a következők.

1. Azt tételezzük fel, bogy a szerkezet egyenes tengelyű rudelemekből áll, vagyis amelyeknél a keresztmetszetnek jellemző két mérete a rád tengelyéhez képest kicsiny.

2. Elfogadjuk a rugalmasságtannak és a képlékenységtan- nak azt a feltételezését, hogy a keresztmetszetek a terhelés után is merőlegesek maradnak a hossztengelyre /Bernoulli-tétel/.

3. A keresztmetszetekről feltesszük azt, hogy a terhelés után is sikok maradnak.

■A. A terheket a szokásos statikai absztrakciókkal vesz- szük figyelembe.

5. Feltételezzük, hogy a szomszédos anyagi szálak egymástól függetlenül, mint zömök elemek dolgoznak.

A homogenitás és izotrópia feltételeit csak korlátozással alkalmazhatjuk, így:

6. a fajlagos alakváltozás és a feszültségek arányosságát kifejező HOOKE-féle törvényt, és

7. a NAVIER-féle feltételt csak egyes feszültségi állapotokra alkalmazhatjuk.

Ezek után kövessük nyomon, hogy milyen alakváltozások lépnek fel egy olyan hajlított tartó keresztmetszetében, amelynek középső szakaszán nyiróerő nincs, a haj- litónyomaték /M/ konstans, s e középső szakaszon csak húzott alsó fővasalás van. Vizsgáljuk azt is, hogy a 6. és 7- pontokban közölt feltételek alkalmazása milyen körülmények mellett, milyen jellemző alakváltozási és feszültségi állapotokban lehet indokolt.

Ha megfigyeljük a vasbeton tartót a P teher növekedése közben azt tapasztaljuk, hogy amig a P teher /illetve az abból keletkező M hajlit ónyomaték/ kicsiny, a- 16