Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

6. Bunkerek, silók

Kivitelezési irányelvek és példák

A vasbeton silók készülhetnek monolit és előre gyártott kivitelben. Az utóbbi években jól bevált a csuszózsaluzatos épitési mód, és a többi épitési technológiát szinte teljesen kiszorította. Csuszózsaluzatos technológia esetén a szerkezetet célszerű úgy kialakítani, hogy a csuszózsaluzat az alaplemezről indulhasson.

Jól beváltak az alumíniumból készített fémsilók is, azonban gazdaságilag még nem versenyképesek a vasbetonnal. Négyszög keresztmetszetű cellákat alkalmaztak a budapesti sörgyár 40 vagonos maláta- és gabonasilójánál. A silótömb 30 db megközelítőén négyszög keresztmetszetű cellából áll, amelyhez padozatos rész csatlakozik. Ehhez hasonló elrendezésű a 28 ezer tonnás antwerpeni gabonasiló. Kör keresztmetszetű cellákból készült a 80 ezer tonnás rosariói /Argentina/ gabonasiló. A silótölcsérek közvetlenül a talajra fekszenek fel, s a kiürített anyagot alaguton szállítják el. Ez a megoldás természetesen csak akkor alkalmazható, ha a talajviz mélyen helyezkedik el és az altalaj megbízhatóan jó teherbírású.

Hazánkban a mezőgazdaság egyre több és több gabonatároló siló épitését igényli. Ezért az IPARTERV kidolgozta a gabonasilók típustervet. A kör alakú 4,10 m átmérőjű cellák egymás mellett három sorban helyezkednek el. A szerkezetet lemezalapra ültettek, és tekintettel a magyarországi kedvezőtlen és magas talajvizviszonyokra, úgy tervezték, hogy az alapozas alsó sikjával csak - 1,50 m mélyre kell lemenni. A tölcséreket vízszintes vasbetonlemezzel és rábetonozással tervezték. A tölcsér- 158 -