Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

4. A feszített vasbetontartók számítása

A feszitőbetétek mennyiségének alsó határát a tö­rési határállapot közelitő vizsgálata alapján állapít­hatják meg. Célszerű a határfeszültségig kihasznált fe- szitőbetét által kifejtett erőt oly módon megválasztani, hogy a keresztmetszetben a feszítésből adódó átlagos betonfeszültség a nyomásra előirt határfeszültségnek kb. a fele legyen. A feszitőbetétek zömét az alsó szál kö­zelében kell elhelyezni, de a kiosztásnál figyelemmel kell lenni a betonozhatóságra is. Az előre feszitett tartót viszonylag kis nyilások áthidalására alkalmazzák, ahol az önsúly aránylag nem nagy. Helyes a szimmetrikus keresztmetszet alkalmazása. Törekedni kell arra, hogy a szilárdsági tengelyben mért szélesség minél kisebb legyen. 3 m-nél nagyobb nyilások áthidalására legjobban beváltak a T,U és az üreges négy­szög keresztmetszetek. A J. keresztmetszet a legjobb for­ma abban az esetben, ha az előre feszitett tartót hely­színi betonnal együttdolgozóvá kell tennünk, mig a T keresztmetszet alkalmazása viszonylag nagy önsúly eseté­ben célszerű.- 109 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom