Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

7. Munkagödör víztelenítése

A viztelenités befejezése után a kutak eltöméséről, beinjektálásár ól gondoskodni kell.

Az azonos szintre telepitett kutakat külön-külön tolózárral közös főgyűjtő-vezetékre /kollektorcsőre/ kell csatlakoztatni. Egy szivattyugépcsoporthoz kapcsolt ko11ektorvézetékre legfeljebb 12-16 db szürőkut vagy maximum 80 db vákuumkut csatlakoztatható. A kollektorcső a gépház felé egyenletesen minimum 1 %-ot emelkedjék.

Két kútsor telepítése esetén a kútsorokat a kollektorcsövek megfelelő összekötésével célszerű körvezetékké alakitani. A kollektorcsövet a lehető legkevesebb irány- töréssel kell vezetni. A kollektorcsőre átlag 50 m-ként, elágazásoknál és a szivattyuházba csatlakozás előtt tolózárakat kell szerelni. A kollektorcső mellett legalább 60 cm széles padkát kell kialakítani a végigjárás bizto- s it ására .

Egy-egy szivattyugépház szokásos felszerelése:

1 db üzemi és

1 db készenléti légszivattyú,

1 db üzemi és

1 db készenléti vizszivattyu,

1 db kapcsolótábla

1 db légüst /1600 1/

1 db víztartály /1000 1/ vezeték-toló zárak.

A szivattyugépház elektromos energiaellátása tartalék energiaforással történjék. A tartalék energiaforrás többnyire "meleg" készenlétben tartott robbanómotoros áramfejlesztő /aggregátor/.

A szivattyúzott vizhozam mérését vízmérőórával /esetleg rajzoló szerkezettel ellátva/ vagy mérőbukóval kell biztosítani.

Vákuumkutas talajvizszint-süllyesztésnél a főgyüj- tővezetékre a szivattyuházba való csatlakoztatás előtt,- 97 -