Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)
5. A süllyedés becslése
5.65 Kisebb talpnyomás alkalmazása Kézenfekvőnek látszó eljárás, azonban csak akkor hatásos, ha nem az épület alapterületét /felfekvési felület/ növeljük, hanem a súlyát csökkentjük. A felület növelése hatástalanságára jó példa a bregenzi postaépület esete. Az épület már az épités közben süllyedni kezdett az alsó agyagréteg összenyomódása miatt. Vasbeton lemezt építettek alá, de eredménytelenül, a süllyedés fokozódott, mert a súly növekedett, s az agyag összenyomódását nem akadályozták meg. A süllyedés független az alaptest szélességétől. 5-64 Talajszilárdit és Mesterséges utón javitjuk a talajfizikai jellemzőket. Példa erre a pisai ferdetorony esete. A ferdülést a térszint alatt kb 8-10 m-re fekvő puha agyagréteg túlzott igénybevétele okozta. A süllyedés kb 700 éve tart és napjainkban elérte a 2,5 m-t. 1840-ben a torony körül kiemelték a talajt a lábazati architektúra szabaddá tétele céljából, ekkor a talajviz feltört és homokot mosott ki az alap alól, ami a helyzetet továb rontotta. Ezután úgy javítottak, hogy a homokréteget RODIO géllel telitették. A torony süllyedése ma is tart. 5.65 Eloterhelés, túlterhelés Sok esetben közvetlenül az épület elkészülte után jelentkeznek a veszélyes süllyedések. Ilyenkor járható az az ut, hogy az épület alsó alaplemezére a teljes- 78 -