Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

5. A süllyedés becslése

5-4 A süllyedések időbeli lefolyása

Nem elegendő a süllyedések nagyságát ismerni, fontos tudnunk azok időbeli eloszlását is. A kérdést úgy is fogalmazhatjuk, hogy az összes süllyedésnek hány %-a zajlik egy meghatározott idő alatt. A feladat megoldásához ismerni kell a "konszolidáció" fogalmát, okát és számítását. Konszolidáció alatt a talajréteg összenyomódásának időbeli változását értjük. A konszolidációt az okozza, hogy a terhelés hatására a talaj pórusaiban levő viz csak lassan tud eltávozni,- ezért a süllyedés elhúzódik.

A talajmechanikából ismert kompressziós kísérleteknél a konszolidáció aránylag gyorsan lezajlik, mert az összenyomott réteg kis vastagságú. A valóságban a konszolidáció ideje nagyobb, amit a következő összefüggés fejez ki.

ahol;

t2 a tényleges konszolidációs idő,

t-^ a minta konszolidációs ideje,

h2 a réteg vastagsága,

h-^ a minta vastagsága.

Ha laboratóriumi kísérlet nélkül akarjuk a konszolidációt számítani, akkor a számításhoz be kell vezetni a rés zidő és konszolidációs fok fogalmát. A részidő az al8p fajtájától függően változik. Két jellegzetes alapfajtára a sáv és a négyzet vagy köralapra a részidő a következők szerint számítható:- 71