Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

8. Cölöpalapozás

e/ A cölöp feszitett vasbetonszerkezettel is kiala­kítható . Hátrányai: a/ A csucsellenállás és a köpenysurlódás nincs meg­felelően kihasználva , mert a hegyes csucskiképzés miatt a csucsellenállás, a viszonylag sima oldalielület miatt pedig a köpenysurlódás kicsi. b/ A verés során legfeljebb csak a talajrétegek ve- rési ellenállását tudjuk meghatározni, a talajminőséget nem. Ez pedig helytelen következtetések levonásával jár­hat . c/ A kész, nagy súlyú cölöpök szállítási költsége nagy. d/ Szállítás közben a cölöpben repedések keletkez­hetnek, ezért biztonságból a szükségesnél nagyobb számú cölöpök leszállítása szükséges. e/ A cölöptörés és a kis ellenállású talaj következ­ményei - "a cölöp megszaladása" - azonosak és az ok sok­szor nem állapítható meg. f/ A cölöpverő mozgatása nehézkes, a helyigénye nagy. Épület belsejében általában nem alkalmazható. g/ Dinamikus hatása miatt építmények közvetlen kö­zelében csak kellő megfigyelés és ellenőrző vizsgálatok elvégzése után szabad alkalmazni. Cölöpelrendezés A cölöpök elrendezése olyan legyen, hogy azok le­hetőleg túlnyomóan tengelyirányú terheléseket kapjanak. A húzott és nyomott cölöpök közt nincs különbség a szer­kezeti kiképzésben. A teljes cölöpkeresztmetszetet kb. 20 cm mélyen kell a gerendarácsba vagy a fejlemezbe be­fogni. A kiálló hosszacélbetéteket keresztezik és legye­- 126 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom