Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

7. Munkagödör víztelenítése

A fúrások szokásos mélysége a munkaárok szélességé­nek kétszerese, vagy a nyugalmi talajvizszint és a munka­árok fenékszintje közötti távolság kétszerese. Ha az igy meghatározott mélységben a vizzáró réteget nem értük el, úgy minden ötödik fúrást a vizzáró rétegig kell mélyíteni, és abba 50 cm mélységig befurni. Ha a vizzáró réteg túl­ságosan mélyen helyezkedik el, úgy elegendő a munkaárok fenéksikjától számítottan a munkaárok-szélesség ötszörö­sének megfelelő mélységig fúrni. A fúrásról naplót kell vezetni. A fúrási naplóban kerül rögzítésre: a vállalat neve, a'fúrómester neve, a fúrás helye és időpontja, a furóberende zés megnevezése, a fúró és béléscső átmérője. A fúrás során folyamatosan feljegyzendő: az alkalmazott fúró /spirál, kanál, stb./, a rétegnyitás mélysége, a talaj leirása /szin, minőség, nedvesség, stb./, a mintavétel mélysége, a talajviz "megütési" mélysége, a nyugalmi talajvizszint, esetleges egyéb észrevételek. A talajviz "megütése" után a fúrást mindaddig szü­neteltetni kell, amig a nyugalmi vizszint be nem áll. A nyugalmi vizszint beálltnak tekinthető, ha az észlelt vizszintváltozás 15 perc alatt az 1 cm-t nem haladja meg. A fúrás során minden rétegből, 1 méternél vastagabb réteg esetén méterenként mintát kell venni. A minta szemcsés talaj esetén legalább 0,5 kg súlyú, kötött ta­laj esetén legalább 4 cm átmérőjű és 6 cm magas legyen.- 99 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom