Bándy Iván - Móricz Imre: Vízépítési műtárgyak II. Fa- és acélszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1977)

Acélszerkezetek - 1. A vízépítési acélszerkezetek anyagai, mechanikai tulajdonágok

megfelelő darabokra /buga/ osztják. A bugák a hengerműbe kerülnek, ahol vörösen izzó állapotban hengerlésnek vetik alá. A hengerlést hengersoron végzik - egymás után elhelyezett hengerek -, amelyek közül az első hengerek az a- célt nyújtják, a többi fokozat pedig fokozatosan a kész méretet alakitja ki. A végső méret függvényében a hengersor lehet durva, közép és finom. A hengerlés az anyag szi vósságát növeli és az anyag minőségét emeli. A hengerlés után- a kihűlt acélt egyengetik, méretre szabják, korrózió ellen védő bevonattal látják el és raktározzák.

A vas-szénötvözetek és azok tulajdonságai az állapot ábrák alapján ugyancsak elemezhetők. A kémiailag tiszta vas felmelegedési, illetve lehülési görbéin szilárd állapotban három töréspont figyelhető meg, amelyek a következők: A2»769 G°; A^=91o C° és A^=*14oo C°. Már egészen csekély G tartalmú vas-szénötvözetben - ha a C> o,o3 %-nál - egy negyedik töréspont is megfigyelhető. Ennek értéke: A^>»723 C°. A vas-szénötvözetekben tehát az összetételtől függően négy kritikus pont különböztethető meg. hőfok alatt oí.vas, A^ és A^ között J" vas, A^ és az olvadáspont között cf vas keletkezik.

Az A^ átalakulási hőmérséklet az acélok un. eutek- toid-ausztenit átalakulási pontja.

A vas-szénötvözetek egyensúlyi diagramja hosszú kutatómunka eredménye. A ma leginkább elfogadott alakját az

1.5 sz. ábra mutatja.

Az ábrát Rendszerint csak a 0 és a 6,67 % karbontartalom között szerkesztik meg. A 6,67 %-nál nagyobb szén- tartalmu vasötvözetnek gyakorlati jelentősége nincs, mivel a vas atomsulya 56, a széné 12, tehát a Fe^C vegyület széntartalma

C - ——— - 6,67 %.

12 + 3.56

llo -