Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözés időpontja
Az öntözés időpontja Az öntözőgazdálkodás igen fontos mozzanata a következő öntözés időpontjának meghatározása. A szükségesnél korábbi vagy későbbi öntözés ugyanis egyaránt károkat okozhat termesztett növényeinkben. Az első esetben túlöntözés jöhet létre, a második esetben aszálykár, az asszimiláció időszakos csökkenése vagy éppen szünetelése. Mindkét esetben a termés csökken. A következő öntözés időpontjának helyes meghatározásához az öntözött növényállomány — talajának felvehető pillanatnyi nedvességtartalmát és — vízfogyasztását (evapotranszspirációját) kell ismernünk. A két pillanatnyi érték összevetésével meghatározható az a legkésőbbi időpont, amelyben a következő öntözést meg kell kezdeni. E fejezetben ezért — a talaj pillanatnyi nedvességtartalmának, valamint — az öntözött növényállományok pillanatnyi vízfogyasztásának meghatározási lehetőségeivel foglalkozunk. A talaj pillanatnyi nedvességállapota A termőtalajok vízháztartási törvényszerűségeinek, nedvességtartalmának ismerete régen foglalkoztatja a talajtannal, növényélettannal és gyakorlati növénytermesztéssel foglalkozó szakembereket. A vizsgálatok, kutatások és technikai fejlődés eredményeként rendkívül nagy számú műszer és módszer alakult ki a talaj nedvesség- tartalmának meghatározására. A talajnedvesség-meghatározás legrégibb módszerei súly- vagy térfogatmérésen alapulnak. Üjabban a talaj elektromos, hőtani, radioaktivitással stb. kapcsolatos tulajdonságainak változását különböző műszerek segítségével mérik, s ebből következtetnek a nedvességtartalomra. Szinte valamennyi talaj nedvességtartalom-meghatározási mód93
