Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözhető területek nagyságának meghatározása
Az öntözhető terület nagyságának a meghatározására tehát évszakos tározás esetén a Fö = *1 *n VT -j- E vq + E v — (Ve + Vv) *o h vö (54) összefüggés használható. Az öntözővíz-felhasználás, az öntözési célra rendelkezésre álló vízmennyiségek és a vízgyűjtőről érkező víztömegek egymáshoz való viszonyát a 16. ábra jellemzi. mió m3 16. ábra. Öntözővíz-felhasználás évszakos tározóból Természetesen éghajlattól és az öntözött vetésszerkezettől függően az előbbivel ellentétben is változhat az öntözővíz-felhasználás és a vízgyűjtő vízleadásának a viszonya. Általánosságban azonban kimondható, hogy a különféle vetésszerkezetek közül nagyobb terület megöntözését teszi lehetővé az, amelynek a korábbi időszakban nagyobb a vízigénye. Tehát az öntözési idény kezdetének előbbre helyezésével és olyan kora tavaszi hónapokban öntözővizet igénylő növények öntözésével, mint a kalászosok, korai zöldségfélék, bogyós gyümölcsűek stb. kisebb tározótérrel is nagyobb részét tehetjük hasznosíthatóvá a vízgyűjtő területről az év nagyobb részében elfolyó vízmennyiségnek. Napos, több napos vagy éppen hetes tározás szükségessége kút- öntözésnél vagy olyan dombvidéki területek esetében vetődik fel, 90
