Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözhető területek nagyságának meghatározása
Az öntözhető terület kiterjedése A tározókból öntözhető területek kiterjedését — az öntözési célra rendelkezésre álló vízkészlet és — az öntözendő növénykultúrák fajlagos vízmennyiség-igényeinek együttes értékelésével határozhatjuk meg helyesen. A két tényező ismeretében éves tározók esetében a tározóból öntözhető terület kiterjedése F = x o — (50) A tározási időszaknak az egy évnél kisebb időtartama azonban — az évszakos és — a heti vagy napi tározók esetében az éves tározókétól eltérő méretezési feladatot jelent az öntözhető terület nagyságának meghatározásához. Évszakos tározókból ugyanis nemcsak azt az öntözővíz-mennyiséget vehetjük ki öntözési célokra, amely a tározótérben elférő víztömegből a veszteségek és az egyéb vízszükségletek levonása után megmarad. Öntözési célra rendelkezésre állhat még az a további víz- mennyiség is, amely az öntözési idény kezdete után, az öntözővíz felhasználása révén megürülő tározótérben újból felfogható. Az öntözési célra rendelkezésre álló vízmennyiség meghatározására szolgáló (48) összefüggést ezért a következő alakban is felírhatjuk *11 Vö=VT+Z v — (Ve + Vv), (51) *0 *n ahol £ v az öntözési idény tQ és tn időpontjai között a vízgyűjtő *o területről érkező „v” víztömegek összegezett mennyisége. Ez azonban csak akkor igaz, ha az ugyanezen időszakbeli öntözővízfelhasználás nagyobb, vagy legalábbis azonos mérvű, mint a vízgyűjtő területről adódó lefolyás. Vagyis, ha *n ‘n £,Vö^ £ V, ahol £ vq az öntözési idény í0 és ín időpontjai között az öntöző*o gazdálkodáshoz felhasznált: víz összegezett mennyiségét jelöli. 88
