Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Öntözővízhozam-igények számítása
— a felszín alatti nyomócsöves fürtökben a vízkivételi csapoknál csupán meghatározott nagyságú vízhozamot (esőztetőfürtök esetében nyomást is) — az ún. vízhozamegységet — használhat fel az öntözőüzem ; — az egyes öntözőüzemek csupán a részükre engedélyezett számú vízhozamegység határáig vehetnek igénybe öntözővizet, vagyis esőz- tető öntözőfürt vagy -rendszer esetében a gazdaság csupán az engedélyezett vízhozamegységeknek megfelelő számú szárnyvezetéket vagy öntözőberendezést tarthat egyszerre üzemben (természetesen kevesebbet igen, csak többet nem); — az egyes öntözőgazdaságok a részükre felhasználásra engedélyezett vízhozamegységet — bizonyos korlátok között — az üzemen belül bármely vízkivételi helyen vagy csapnál bármely időben igénybe vehetik. A vízfelhasználás e formájának a kis mezőgazdasági üzemek számára azonban lényegesen más feltételeket kell kielégítenie, mint a szocialista országok mezőgazdasági üzemeinek viszonyai között. Az öntözőrendszer több száz, sőt több ezer kis gazdaságában ugyanis viszonylag kicsi a valószínűsége annak, hogy valamennyi öntözőüzem egyszerre és teljes mértékben igénybe vegye a számára engedélyezett vízhozamegységeket. Clement a vízki vételi mű teljesítő- képességére matematikai—statisztikai módszerekkel összefüggéseket határozott meg. Ezek szerint — figyelembe véve a vízhasználat várható alakulását — az adott területre a felhasználásra engedélyezett vízhozamegységek összege kisebb-nagyobb mértékben nagyobb lehet a vízkivételi mű teljesítőképességénél. A nagyüzemi mezőgazdálkodás körülményei között azonban a fő vízkivételi mű teljesítőképességénél nagyobb összértékű vízhozamegység felhasználásának engedélyezése még nagyobb öntözőrendszerben is csupán kockázatok vállalása árán volna lehetséges. Az esőztető öntözőfürtök vízkivételi műveit ezért — a nagyüzemi mezőgazdálkodás viszonyai között — úgy kell méretezni, hogy a mértékadó öntözési időszakban öntözendő valamennyi növénykultúra — öntözési fordulójának minimális időtartama alatt — teljes területében beöntözhető legyen. Az esőztető óntözőfürtök és -rendszerek vízkivételét tehát úgy kell méretezni, hogy az öntözési fordulókon belül a — mértékadó öntözési időszakban öntözendő — növény teljes területe egyidejűleg öntözhető legyen. Méretezéskor viszont teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk azoknak a növényeknek a vízigényét, amelyek csupán a mértékadó öntözési időszakon kívül igényelnek öntözővizet. 73
