Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Öntözővízhozam-igények számítása

öntözött táblák és tömbök öntözővízhozam-igénye Az öntözött táblák és tömbök esetében — ha a vetésforgó rotá­ciója, illetve a vetésszerkezet növényei változó elhelyezkedése során eltérő vízigényű növények kerülhetnek rájuk — a vízellátó öntöző­elemet a legnagyobb öntözővízigényű növény vízigényének a kielé­gítésére kell méretezni. Így van ez valamennyi öntözési módszer esetében. A táblák vízhozamigénye a (30) összefüggéssel számítható. Az egyes jelölések értékeinek meghatározásakor azonban a következő eljárást kell követni. A számításba veendő öntözővízigény (Vöj) a táblán előforduló leg­nagyobb öntözővíz-igényű növény egy — a mértékadó öntözési idő­szakbeli — öntözésekor kiadagolható fajlagos vízmennyiség (1/ha), mely a tábla területével (ha) szorozva egyenlő a tábla egész területére egy öntözéssel kiadandó öntözővíz mennyiséggel. A táblák beöntözésének időtartamával kapcsolatban azonban még néhány egyéb gondolatot is rögzítenünk kell. A növénytermesztés számára rendkívül fontos ugyanis, hogy az egyes táblákon az idő­szerű munkákat a lehető legrövidebb időn belül lehessen elvégezni. Az öntözés végrehajtásának tartama kultúrától és táblanagyságtól függően legfeljebb 4—6 nap lehet. Ennél rövidebb időtartamokat a beruházás gazdaságosságának szempontjai általában csak ritkán in­dokolnak. A hosszabb táblabeöntözési időtartam pedig a növényter­mesztés érdekeit sérti. A táblabeöntözési időtartam méretezéséhez figyelembe kell venni a táblán termesztendő növények minimális öntözési fordulóját. A maximum 8—10 napos öntözési fordulójú zöldségnövényeket is termő tábla ellátócsatornáját ugyanis nem volna helyes hatnapos öntözési időtartamra méretezni, és így tovább. Helyes, ha ugyanazon öntözőtelep táblaellátó elemeinek vízellátó képességét azonosra tervezzük. Még akkor is, ha a táblák kiterje­désében kisebb-nagyobb különbségek vannak. Éppen ezért, de egyéb okokból is, az öntözőtelep táblái között 10—15%-nál nagyobb eltérés csak kivételesen legyen. A táblák beöntözéséhez szükséges időtarta­mot úgy határozzuk meg tehát, hogy a mértékadó időszakbeli öntö­zési forduló alatt egy-egy tömbhöz tartozó valamennyi tábla be­öntözhető legyen. A táblaellátó öntözőelem (csatorna vagy cső) vízszállító képessé­gének (Qt) meghatározásakor még azt is figyelembe kell venni, hogy — felületi öntözéskor egy öntözőmunkás mekkora vízsugarat ké­pes egyenletesen szétosztani (Qve), 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom