Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözővízigény meghatározása
Az év különböző hónapjaira, illetőleg a csapadékok eltérő középhőmérsékletű napjaira leolvasható eltérő redukciós tényezők és a mért csapadékmennyiségek szorzatát Sulyok-Schulek és Bácsi „nedvességnek” nevezik. Ez a fogalom — szóhasználatunkban — voltaképpen redukált csapadékot jelent. Érdekes, hogy az így számított redukált csapadékok, vagyis ..nedvességek” a különböző meteorológiai állomásokon a 10. táblázat szerinti értékeket mutatják. 10. táblázat. A 9. táblázatban közölt átlagcsapadékok redukált értékei Helység Téli félév Nyári félév redukált átlagcsapadéka („nedvessége”) mm Tiszalök 187 123 Nyíregyháza 192 127 Kisköre 182 115 Karcag 170 115 Szolnok 180 111 Szeghalom 180 114 Szarvas 183 113 Csongrád 178 120 Békés 195 123 Szeged 197 118 Mint a táblázatból látható, a mért csapadékmennyiségekből képzett redukált csapadékmennyiségek („nedvességek”) jobban jellemzik ugyanazon földrajzi helyek éghajlati jellegzetességét, mint a 9. táblázat adatai. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben elvégzett ellenőrző vizsgálatok szerint a Sulyok-Schulek és Bácsi módszerével végzett nedvességszámítás az öntözési idényen kívüli téli félévre, talajtípustól függetlenül jól alkalmazható a gyakorlatban, a hasznosult, illetőleg a talajban tározódott téli csapadék nagyságának megállapításához, sík, mély termőrétegű talajokkal borított területeken. Nem használható azonban a módszer sem lejtős területeken, sem sekély termőrétegű talajokon, ahol a módszer által egyedül figyelembe vett párolgási veszteségeken kívül jelentős elfolyás is keletkezik. Az elmondottakat figyelembe véve a 11. táblázatban számítási példán mutatjuk be hazánk négy meteorológiai állomással jellemzett 40
