Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Bevezetés
A szárazanyagtermés és a transzspirációs együttható ismeretében a növényállomány vízigénye egyszerű szorzással meghatározható. Vagyis Vi=Tc Asz. (7) A leggyakrabban termesztett öntözött szántóföldi növényállományok esetére különböző termések feltételezésével a 3. táblázatban foglaltuk össze az átlagos transzspirációs együtthatók felhasználásával példaként számított vízigényeket. A 3. táblázatban kimunkált vízigények csupán néhány növény esetében haladják meg a hazánkban általában leeső csapadékmeny- nyiségeket. 3. táblázat. Szántóföldi növényállományok vízigényének számítása a transzspirációs együttható figyelembevételével Növényállomány Termés, q/ha Transzspirációs együttható Vízigény ossz. szárazanyag m3/ha mm őszi búza 35 szem 75 420 3150 315 Tavaszi árpa 35 szem 75 476 3570 357 Lucerna 120 széna 100 700 7000 700 Vöröshere 120 széna 100 775 7750 775 Kukorica 60 szem 155 314 4767 476 Cukorrépa 500 gyökér 155 400 6200 620 Burgonya 350 gumó 100 620 6200 620 Takarmányrépa 850 gyökér 100 420 4200 420 Silókukorica 500 z. tömeg 150 314 4710 470 A leeső csapadék jelentős része azonban nem vesz részt a növényi transzspiráció folyamatában, hanem — elpárolog, — elfolyik és a — mélybe (a gyökérzóna alá) szivárog. Hasonló veszteségek következnek be az öntözővízből is. Ezek a veszteségek rendkívül nehezen mérhetők és számíthatók. Az elfolyási és a mélybe szivárgási veszteségek kiküszöbölése vagy legalábbis a minimumra szorítása megoldható. A transzspiráció szempontjából veszteségnek tekinthető párolgás mérésének vagy számításának nehézségei miatt — bár a transzspiráció fedezésére szükséges vízmennyiség meghatározása viszonylag egyszerű feladat — VIZGAZDÄ'J-ODÄ51 INTÉZET KÖNYVTÁR^5f Leltári szám: — ---------—■1 7
