Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözés időpontja

hasonló űrlapok használata javasolható. (Természetesen ez a könyvelés a hagyományos öntözési módszereknél is alkalmazható.)

A táblázatbeli vízháztartási könyvelést naponta kell vezetni, az öntözendő kultúra minden egyes táblájára. A táblázat egyes rovatainak kitöltéséhez a VITUKI a következőket írja elő.

1. rovat: a hónap napjai.

2. rovat: az előző nap záró vízkészlete (az idény első napján;

a mért vagy becsült hasznos talajnedvesség-tartalom).

3. rovat: az öntözött növényállomány mért vagy számított napi

evapotranszspirációja (átvehető a legközelebbi ET állomás mért értéke is).

4. rovat: az aznapra előirányzott öntözővízadag növényegyedenként 1-ben.

5. rovat: ugyanez mm-ben megfelel a növényállomány előirányzott napi evapotranszspirációjának (3. rovat) vagy 2—3 naponkénti öntözés esetén annak két-háromszorosának a termőfelület 50—70%-ára számítva.

6. rovat: az aznapi ténylegesen, a táblán mért csapadék.

7. rovat: a csapadék mért értéke csak az esetleges elfolyás mért

vagy becsült mennyiségével csökkenthető, elfolyás hiányában a 6. rovattal azonos érték írandó be.

Öntözés csak akkor hajtható végre, ha Cn < Öc (7<4)

A vízborítás nagysága öv = öc —Cn

8. rovat: az aznap ténylegesen végrehajtandó öntözés napi vízadagja növényegyedenként 1-ben.

9. rovat: ugyanez m3/ha-ban; a vízadag mennyisége Övm egyenlő a

csepegtetve öntözött növényállomány teljes területén levő növényegyedek összesített vízadagja.

10. rovat: a napi vízháztartási események végén meghatározható vízkészlet W z = \Vl — ETn + Cn + öv , vagyis: 2—3+6+8.

110