Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)

2. Balogh János: Tervezés

párhuzamosan haladnak, és ezt kell hogy kövessék a szárny vezetékek is. Következésképpen az osztóvezetékeknek igen gyakran a lejtő irányában vagy azzal közel párhuzamosan kell haladniuk. Az ilyen, a lejtő irányában kifektetett osztóvezetéken úgy kell megválasztani a csatlakozási pontot, hogy annak két oldalán egyforma nyomásra legyen szükség.

Ennek az alapelvnek a biztosítására

— a felső és

— az alsó osztóvezeték-szakaszt eltérő átmérővel is lehet tervezni úgy azonban, hogy

A//i + A Mi = A//2 + A Mo (2.28)

feltétele kielégüljön. Vagyis a felső szakasz súrlódási veszteségének és szintkülönbségének összege legyen egyenlő az alsó szakaszéval vagy azt legalábbis kis eltéréssel közelítse meg.

A csatlakozási pont helyét

— számítógéppel vagy

— fokozatos közelítéssel lehet meghatározni.

A számítógépes meghatározás módszerét a későbbiekben mutatjuk be. A fokozatos közelítés követendő lépései a következők :

a) Helyezzük a csatlakozási pontot az osztővezeték felső végéhez közelebb, mintáz alsóhoz, figyelembe véve, hogy a magasságkülönbség mindkét vezetékszakasz mentén legyen kisebb mint a megengedhető aH nyomásveszteség.

b) Határozzuk meg a felső és az alsó vezetékszakasz hosszát és vízszállítását.

c) Válasszunk csőátmérőt a felső és az alsó osztóvezeték-szakasz számára úgy, hogy a nyomásveszteségek elégítsék ki a (2.28) egyenlet feltételeit.

d) Szükség esetén ismételjük meg az a— c lépéseket, míg a leggazdaságosabb (anyag, energia, költség) megoldást meg nem találjuk úgy, hogy az a legjobban közelítse a (2.28) egyenlet követelményeit.

Hangsúlyozni kell, hogy a nagyüzemi gazdálkodás talaj-előkészítő, növényvédelmi és -ápolási munkáinak gépesítése végett az osztóvezetékeknek a talaj felszíne alá kell kerülniük. Ebben az esetben ugyanis a gépek fordulója hosszabb lehet egy szárny vezetéknél.

Hidraulika. Az osztóvezeték mindkét szakaszában (felső és alsó) a hid96