Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)
2. Balogh János: Tervezés
Hl — a szárny vezeték elején szükséges nyomás értéke összetett jellemző. Meghatározható a legutolsó csepegtetőtestnél a qc vízhozam kiadagolásához szükséges He nyomásból, a csepegtetőtestek közötti /e csőszakaszon Nn bekövetkező súrlódási veszteségek összegéből, A/7; és a szárnyveí=i zeték menti magasságkülönbségből. Vagyis Nn Hl = Iíe+ £ Atfj + Am. (2.26) i=l cl — a. szárnyvezeték csőátmérője a szállított vízhozamtól (QL), a szárnyvezeték hosszától, a szárnyvezeték menti súrlódási veszteségektől és a szárny vezeték menti magasságkülönbségtől függ. így felírhatjuk, hogy d = f (ql, L, X A//;, Am j . (2.27) A cső átmérőjét a tervező — legtöbbször nomogramok segítségével — becslés alapján választja ki. A szárnyvezetéket meghatározó felsorolt jellemzők közül csupán a szárnyvezeték szükséges hossza (L), a szállítandó vízhozam, valamint az öntözendő növényállomány egyedeinek tenyészterülete és vízigénye ismeretes a szárnyvezeték hidraulikai méretezése előtt. A többi jellemzőt a hidraulikai méretezés során — esetleg több változat kimunkálásával — az energiával, az anyaggal és a költségekkel való takarékoskodást szem előtt tartva kell kidolgozni. Miután a szárnyvezeték csőátmérője a cső mentén folyamatosan csökkenő vízszállítás és a nyomásveszteségek AHi+Am'j együttes függvénye, a kapcsolódásokat könnyebben lehet leolvasni a nomogramokból, mint kiszámítani. A 2.45. ábrán példát mutatunk be a csőátmérő megválasztását elősegítő nomogramokra. Ezekről leolvasható a szárny vezeték mentén várható nyomásveszteség a különböző, leggyakrabban használt átmérők, vezetékhosszak és szállított vízhozamok esetében. Ha kisebb vízadag-egyenlőtlenség megengedésével tervezünk, akkor a csőátmérőt úgy kell megválasztani, hogy a nyomásveszteség a vezeték 92
