Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)
1. Balogh János: Bevezetés
lyos probléma, melyek bizonyos körülmények között megakadályozhat- ják a csepegtető öntözés sikeres alkalmazását. Hazai körülményeink között a sűrű vetésű szántóföldi növények általában nem alkalmasak csepegtető öntözőberendezésekkel való öntözésre. Még a szántóföldi zöldségfélék és egyéb kapásnövények öntözését is megnehezíti az a követelmény, hogy a talaj-előkészítés és a vetés munkáihoz a szárnyvezetéket el kell távolítani a tábláról. Ez megnöveli az üzemelés és a hálózat karbantartásának költségeit. Weï Duo (1986) beszámol arról, hogy Kínában érdemes volt kialakítani a (kézzel) hordozható szárnyvezetékeket, így a kalászosok is öntözhetők csepegtető öntözéssel. Az öntözővíz szűréssel és sokszor egyéb kezeléssel való előkészítése szinte elkerülhetetlen a vízadagoló testek eltömődésének megakadályozására. Az öntözővízben levő homok- és iszaprészecskék, de még a vízben levő oldott vas vagy mész is eltömheti a vízadagoló testeket, és ezzel megakadályozhatja a növények vízellátását. Ezért szűrőket, sőt, sokszor egyéb víztisztító készülékeket is be kell iktatni az öntözőhálózatba. A víztisztítás ugyanis mindig olcsóbb, mint az eltömött adagolótestek felderítése, javítása vagy éppen cseréje. Arid klímán a homokviharok és a szélerózió károsíthatja a növényeket. A száraz, művelt sorközökből ugyanis homokot fújhat a szél a nedvesen tartott sorokra, ahol — szélsőséges esetben — az öntözött növények károsodhatnak, sőt még be is temetődhetnek. Összegezve az előnyöket és a hátrányokat megállapítható, hogy csepegtető öntözéssel a termésnagyság növelhető és a minőség javítható, ugyanakkor víz-, energia-, munkaerő- és költségmegtakarító öntözési mód. Nagyszámú változatából az építő és mezőgazdasági mérnökök megfelelő berendezést választhatnak öntözni kívánt növényállományaik számára az adott környezeti feltételek között. A csepegtető öntözéssel kapcsolatos fogalmak Már a történeti áttekintés alkalmával is tapasztalhattuk, hogy az öntözőgazdálkodás terén az elmúlt 2— 3 évtizedben kifejlesztett új öntözési technika számos új fogalom alkotását tette szükségessé. Sok esetben ugyanannak az új módszernek, kifejlesztett szerelvénynek stb. az egyik fejlesztő20
