Bährmann, Rudolf: Gerinctelen állatok határozója (Mezőgazda Kiadó, Győr, 2000)
Előszó a magyar kiadáshoz
Előszó a magyar kiadáshoz A német nyelvterületen sikeres határozókönyv magyar nyelvre történő fordításában alapvetően két feladatot kellett szem előtt tartani. Egyrészt a határozókulcsok lefordítását, másrészt a könyv magyarországi faunaterületre való adaptálását. A határozókulcsok fordítása során először mindig a szakkifejezések magyar megfelelőjét próbáltuk alkalmazni, latin kifejezést csak ott használtunk, ahol nem találtunk magyar kifejezést vagy pontatlansághoz vezetett volna az alkalmazása. A szakkifejezések fordításához a „Fauna Hungáriáé” sorozat megfelelő számát és rovartest alaktani kifejezései ” című könyvet használtuk támpontként. A kifejezések használatakor a ta- xonómusok által használatosakat részesítettük előnyben (még akkor is, ha a helyesírásellenőrző programnak nem tetszett!), így pl. a szőrzet vagy szín helyett szőrözetet vagy színezetet írtunk akkor, amikor nem általánosan a szőrösség vagy a szín volt a lényeg, hanem a különböző típusú szőrök és színek együtt alkották a határozó bélyeget. Ugyanakkor kerültük a más tudományokban általánosan használt kifejezéseket, pl. minta helyett írtunk mintázatot. Néha furcsa (olykor aranyos) - de a magyar nyelv változatosságát növelő - olyan szakkifejezést használtunk, amely ugyan köznyelvből ered, de nem triviális, pl. a „terecskézett” = apró terekre osztott kifejezés megértése a fordítónak elég sok idejébe került. Az adaptálás során a következőket fontos megemlíteni:- az egyes taxonok (fajok, családok stb.) magyar nevekkel történő kiegészítése (irodalom: Gozmány L.: Európa állatvilágának hétnyelvű névszótára, Zootaxonómia [szerk. Papp L.J, Fauna Hungáriáé sorozat);- a régi latin nevek kicserélése a ma használatosakra;- az egyes fajok gyakorisági, illetve elterjedési adatainál magyarországi adatokat kellett tekintetbe venni;- a Magyarországon elő nem forduló vagy nem kimutatott fajoknál, ha csak példaként említi a könyv, akkor más hazai fajjal történő kicserélése. Az adaptálás során a lehetőségeink odáig terjedtek, hogy olyan fajokat tudtunk kicserélni, amihez az ábrák változtatása nem szükséges. Az adaptálás ilyen szinten persze sokszor nehézségekbe ütközik, ami a könyv magyarországi használhatóságát korlátozhatja. Ha a korábbi, Magyarországon megjelent határozókkal hasonlítjuk össze a határozót, akkor a közel 2000 fajból és genusból 430 nem szerepel a Móczár L. szerkesztette határozóban. A szaklektorok munkája nyomán a hazai faunában nem szereplő fajok száma 50 alá esett. Ez természetesen nem bizonyíték a hazai fauna reprezentáltságára, mert lehet, hogy éppen a Magyarországon gyakori fajok maradtak ki, az egyes állatcsoportoknál ráadásul nagyon változó az idegen faunaelemek száma (pl. csigák),
