Bährmann, Rudolf: Gerinctelen állatok határozója (Mezőgazda Kiadó, Győr, 2000)

Heteroptera – poloskák

112 Heteroptera • Poloskák poloska sematikus rajza előhát A poloskák elsősorban a félfedő szárnytípusukról és az erőteljes szipókájukról ismerhetők fel (a félfedő szárny a szklerotizált elülső [corium] és a hártyás hátulsó [membrana] részből áll). A középső és a hátulsó csípők között kétoldalt a bűzmirigyek kivezető nyílásait találjuk. Egyes fajokon a szárny erősen redukált (megrövidült), másoknál rövid szárnyú (brachypter) és hosszú szár­nyú (macropter) alakok jelennek meg, amit különböző környezeti faktorok (napszakhossz, hőmérséklet stb.) befolyásolhatnak. Túlnyomó többségük növényeket szívogat, de vannak ragadozó fajaik, családjaik is. Egyes esetekben mind­két táplálkozási mód előfordul, ami az egyedfejlődés bizonyos fázisai szerint változhat. Édesvízben (Nepomorpha) és szárazföldön egyaránt előfordulnak, sőt egyes családok a vízfelszíni élet­módhoz alkalmazkodtak (Gerromorpha). Jellegzetesebb bélyegek:- a fejen 2-5-ízű csáp ered, néhány csoportnál az összetett szemek mellett 2 pontszem is megtalálható;- a pajzsocska (scutellum) többnyire jellegzetes, háromszög alakú, gyakran igen nagy, ekkor a teljes pot- rohot eltakarja;- néhány csoportnál a fedő (corium) csúcsánál egy hajlékony elkülönülő részt, a függeléket (cuneus) figyel­hetünk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom