Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - IV. Az öntözés általános tudnivalói
Hazánkban az öntözés' legfontosabb feladata a növények vízfogyasztási igényének kielégítése a tenyészidő alatt. Tehát mi elsősorban vízpótló öntözéseket végzünk. (A tároló és vízpótló öntözés között átmenet a másodvetések előtti, nagy víz adagú öntözés, amellyel 40—50 cm mélyen áztatjuk át a talajt. Ez részben tárolja a vizet a növények fejlődésének későbbi szakaszára, részben a kezdeti fejlődéshez is azonnali vízforrásul szolgál.) Kelesztő öntözés. Ha a talajban a vetőmag csírázásához nincs elgendő nedvesség, akkor azt öntözéssel kell pótolnunk. Főként apró magvak kikelesztéséhez kell így öntöznünk, kis adaggal és többször. A frissítő öntözés célja, hogy nyári forróság esetén, amikor a növényeket a magas hőmérséklet és esetleg a levegő alacsony páratartalma károsítja, megvédje ezeknek káros hatásától. Erre a célra csak esőszerű öntözés alkalmas, mert a kis vízadagot (4—5 mm-t) nem tudjuk másképpen kiadni, és más öntözőmódszer egyébként sem alkalmas a növény levélzetének benedvesítésére. Fagy ellen védő öntözés. Hasonlóképpen használhatjuk fel az öntözést fagy elleni védelemre is, amikor az apró csöpp nagyságú, permetszerű öntözővíz rövid ideig tartó — 3 — 5 C°-os hideg esetén a növényeket a fagytól megóvja. Trágyázó (tápláló) öntözést akkor végzünk, ha a vízzel tápanyagokat is juttatunk a talajba, és a vízellátáson kívül a növények táplálása is célunk. Ilyen például, ha az öntözővízben műtrágyát oldunk fel, vagy az állati ürüléket öntözővízben elkeverve, öntözéssel juttatjuk rendeltetési helyére. Célszerű a műtrágya-adagolást a szárnyvezeték üzemelésének kezdete után legalább 10 perccel kezdeni és a szárnyvezeték üzemének leállítása előtt legalább 30 perccel abbahagyni. A szennyvízzel való öntözés is részben ezt a célt szolgálja azonkívül, hogy egyben nagy mennyiségű fölösleges (ballaszt) anyagtól is megszabadulunk. De trágyázó öntözést végeznek ajckor is, amikor sok, tápanyagban gazdag iszapot tartalmazó vízzel öntöznek, pl. az áradó Nílus vizével vagy Kínában a hordalékos folyók vizével. Ilyenkor a szükségesnél jóval nagyobb vízmennyiséget juttatnak a talajra, mert a tápanyagban gazdag iszap hatásának kiaknázása a cél. Talajjavító öntözés esetén a talaj nagy sótartalmát oldják fel és mossák ki nagy mennyiségű öntözővízzel. Ezt a módszert alkalmazzák pl. a lapos fekvésű tengerpartokon, ahol a tenger sós vize az altalajból a felszín felé emelkedve sófelhalmozódást okoz. Nagy mennyiségű édes vízzel az így kialakult felhalmozódás megszüntethető. Hazánkban a szikes területeken figyelték meg (Herke, Prettenhoffer és Harmati), hogy a rizstermesztéssel járó hosszú idejű elárasztás hatására a talaj oldható sótartalma jelentősen csökken a gyökérzónában. Homoklefogó öntözés. Laza szerkezetű talajokon, apró magvak és kertészeti növények vetésekor, palántázáskor alkalmazzuk a homokverés megelőzésére. Az öntözést (5 — 10 mm/óra) a tábla uralkodó szél irányába eső végérőlkezdjük. Az öntözési norma megállapítása A talaj képes a vizet magában raktározni, de a növény a tartalékolt víznek csak egy részét tudja hasznosítani. Például egy talaj szántóföldi (természetes) vízkapacitása az a vízszázalék (súlyra vagy térfogatra megadva), amelyet a nehézségi erővel szemben magában visszatartani képes, ha 34 térfogat%, akkor 1 m3 talaj 340 l vizet tud tárolni. A növények viszont az így raktározott víznek átlagosan csak a felét képesek felvenni. Ebben az esetben tehát a fel nem vehető, ún. holtvíz 17%. A növények számára hasznosítható víz 34—17 = = 17%, azaz 1 m3-ben csak 170 /. Amikor a növény kimeríti a felvehető víztartalékot, a vízutánpótlás megszűnése miatt hervadni kezd. A talajnak ezt a nedvességi állapotát hervadáspontnak nevezzük. Ahogy közeledik a talaj nedvességtartalma a hervadásponthoz, annál nagyobb energia szükséges a talaj által mind erősebben megkötött víz felvételéhez, így a növény asszimilációs produktivitása csökken, fejlődése lelassul. Ezért nem szabad megvárni a víz utánpótlásával, míg a talaj víztartalma eléri a hervadási pontot, hanem ami66
