Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - III. Az öntözéses növénytermesztés agrotechnikai alapjai
adjuk ki, illetve a növény fejlődése folyamán a víz kedvezőnek nevezhető határokon belül biztosítva van. A talaj termékenysége azonban szintén befolyásolja az öntözés és trágyázás hatását, ill. kölcsönhatását. Jobb tápanyagellátottságú és jó vízgazdálkodású talajon az öntözés és trágyázás külön- külön vett hatása kedvező, de a kölcsönhatás lényegében nem befolyásolja a termés alakulását (10. táblázat). Gyengébb termékenységű, rosszabb fizikai, kémiai tulajdonságú talajokon (pl. szolonyeces talaj) a trágyázás és öntözés kölcsönhatása is pozitív (11. táblázat). A tápanyagutánpótlás szerepe az öntözéses gazdálkodásban Az öntözéssel a növényzet számára kedvezőbb vízellátást igyekszünk lehetővé tenni. Ezzel a talajok biológiai aktivitását is fokozzuk, vagyis kedvezőbb feltételeket teremtünk a növények számára felvehető tápanyagok feltárásához. A jobb vízellátás és intezívebb tápanyagfeltáródás következtében — elsősorban tápanyagban gazdagabb talajokon — nagyobb terméstöbblet érhető el. A nagyobb termés lényegesen több tápanyagot von ki a talajból, mely elsősorban néhány fontosabb tápelem — nitrogén, foszfor és kálium — felvételében mutatkozik meg. Azokon a talajokon, ahol hosszabb ideje folyik öntözéses gazdálkodás, más makro- és mikroelemek hiánya is inkább tapasztalható. Az öntözés hatására elért nagyobb terméstöbblet elsősorban ott várható, ahol a növény számára szükséges tápanyagok a fejlődés folyamán rendelkezésre állnak. Ezt pedig a szakszerű talajművelés mellett okszerű trágyázással érhetjük el. Ha pl. az öntözés várható hatását átlagban 25 %-osnak vesszük, a trágyafelhasználás ennél nagyobb mértékű növelése feltétlen indokolt lehet. Az öntözött területeken a tápanyagutánpótlás szükségességének és módjának kérdése az elismert nagyobb tápanyagkivonás mellett sem egyértelmű. Eltérő nézeteket találunk a szerves- és műtrágyázás alkalmazásának és arányának megállapításában. Van olyan megfigyelés is, hogy szakszerű öntözéssel és vetésforgóval a talaj termékenységében, tápanyagtartalmában nem áll be lényeges változás. Egyesek öntözött kapásnövények alá elsősorban a szerves trágyát javasolják, mely a tápanyagellátás mellett növeli a talaj biológiai aktivitását, fokozza a talaj víztartó képességét. Az öntözött talajokon végzett mélyművelés megfelelő mennyiségű istállótrágya vagy zöldtrágya felhasználásával növeli a termőréteget, annak víztároló, vízraktározó képességét. A mélyműveléskor a szerves- trágyázáson kívül általában kiegészítő műtrágyázást is célszerű végezni, elsősorban nitrogén-trágyával. Ma még elég kevés kísérleti adat áll rendelkezésre a szerves- és műtrágyázás hatásának összehasonlítására. A főleg szárazgazdálkodásban végzett kísérletek adatai szerint, a legtöbb talajtípuson — elsősorban tápanyagban gazdagabb talajokon — műtrágyázással is elérhető olyan, sőt még nagyobb termés is, mint szervestrágyázással. Mész- ben szegény talajokon a mésztrágyázás is kedvező hatású lehet. Öntözött talajokon a nyomelemek pótlásáról is fokozottabb mértékben kell gondoskodni. A nagyobb vízáteresztő képességű talajokon a tápanyagok le-, ill. kimosódásával is számolni kell. Felületi öntözés esetén a denitrifikációs folyamatok következtében szintén számottevő nitrogénveszteség léphet fel. Ezért, a felhasználandó nitráttartalmú trágyaadag megállapításakor e tényezőket tanácsos figyelembe venni. A tápanyagutánpótlás kérdése az öntözött talajok termékenységének megőrzése és fokozása érdekében még sok tisztáznivalót kíván. Valószínűnek látszik, hogy helyes vetésforgók kialakítása mellett is •— a szervesanyag-utánpótlás, biológiai aktivitás és a talaj fizikai tulajdonságainak javítása érdekében — a szerves trágyák nagyobb részét elsősorban öntözött területeken —- táblákon — kell felhasználni. A trágyák milyenségének és mennyiségének megválasztását azonban a talajadottságok lényegesen befolyásolják. Jó szerkezetű és tápanyagellátottságú réti és mezőségi talajokon helyes növényi sorrend betartása mellett az egyedüli műtrágyázás hosszabb időn keresztül is — 5—10 év — indokoltabb, mint tápanyagban szegényebb, rossz fizikai tulajdonságú (kötött vagy homok-) talajokon. A nagy termésátlagok folyamatos biztosítását öntözéses 4 Az öntözés kézikönyve 49
