Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - III. Az öntözéses növénytermesztés agrotechnikai alapjai
kukoricásainkban, sajnos a muharféléket (Echinochloa crus-galli) nem irtják megfelelően. Mindezért, amíg a növényállomány közé kultivátorral be tudunk menni, szükséges a területet kultivátorral megjáratni. Vonatkozik ez még a cirok termesztésére is, mivel kötött, szikes talajokon a kezdeti fejlődés érdekében itt is a gyommentességre kell törekedni kb. június közepéig. (Később a cirok gyors növekedése már meggátolja a muharfélék gyors előretörését.) Hasonlóképpen a cukorrépa sorközi művelésére — főleg az első és a második öntözés után — nemcsak azért van szükség, hogy a gyomokat irtsa, hanem hogy az öntözés következtében előálló felesleges vizet elpárologtassa, megteremtse a kedvező feltételeket a gyökérfejlődésre. A túlöntözés káros hatásának minél gyorsabb megszüntetését is talajlazítással tudjuk elérni. Az évelő pillangósok talajművelését tavasszal küllős kapával végezzük el, a fogas használatát lehetőség szerint kerüljük. A küllős kapa a talajt meglazítja, a kelőben levő gyomokat, esetleg a fennálló mohásodást megszünteti, és kedvező feltételeket teremt a gyökérfejlődésre, de nem tördeli le a lucerna fiatal hajtásait. Hasonlóképpen az őszi kalászosok tavaszi kapálása küllős kapával a gyomirtást és egyben a felfagyott talaj tömörítését is megoldja. További jelentősége pl., hogyha az évelő pillangósok tavaszi vetését cserepesedés gátolja, a cserepesedés feltörésének is kiváló eszköze a küllős kapa. A talajművelési eljárásokkal arra kell törekednünk, hogy az lehetőség szerint minél kevesebb vízveszteséggel járjon, azonban tegye lehetővé a növények táplálkozásához szükséges feltételeket, a gyommentességet, a kedvező levegő- és hőviszonyokat. Irodalom Antipov—Karatejev, I. N.—Jurin, I. A. et al. (1957): O meliorativnom oszvojenii szoloncov v csernozjomnoj zone (Rezul- tatü opitov v Kamennoj sztepi). Pocsvo- vedenie. 2. sz. 1 —17. p. Bajai J. (1957-1958-1959-1960-1961): Talajművelési kísérletek egyszerű vetésforgóban. MTA Martonvásári Kutató Intézet Évkönyve Berényi D.—Nagy L.—Szász G. (1957): A talajművelés hatása a talaj hő- és víz- gazdálkodására. Acta univ. Debrecen (1959). 4. 311-328. p. Cserháti S. (1891): A talajnak mélyművelése hazánkban. Budapest Dreizig, P. (1957): Kako treba podubljiva oranicni aloj. Poljoprivr. Vojv. Novisad. 5. évf. 9. sz. 2 — 7. p. Gyárfás J. (1956): Nyári és őszeleji talajművelés ősziek alá ekével vagy eke nélkül. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Hartyányi L. (1959): Vízháztartási vizsgálatok. Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet évkönyve. Szarvas Kemenesy E. (1959): Talajerőgazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 308 p. Kreybig L. (1956): Az agrotechnika tényezői és irányelvei. Akadémiai Kiadó, Budapest Láng G. (1965): Növénytermesztés. Mező- gazdasági Kiadó, Budapest, 419 p. Sipos G. (1966): Földműveléstan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Sipos S. (1961): Talajművelési kutatások. A Nagykunsági Mezőgazdasági Kutató Intézet ismertetője. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Szabolcs I.—Leszták J.-né (1958): A szikes talajok fizikai tulajdonsága rizstermesztés után. Agrártudomány. 10. évf. 7 — 8. sz. 25-27. p. Újvárosi M. (1957): Gyomnövények, gyomirtás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Trágyázás A víz szerepe a növények táplálkozásában A víz mint oldószer részt vesz a növények számára szükséges tápanyagok feloldásában, mint szállítóeszköz részt vesz a növénybe bejutott sók szállításában. A gyökér által felvett tápanyagok nagy részét a transzspirációs vízáram szállítja a növény különböző részeibe. 46
