Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - IV. Gyümölcsök öntözése
116. táblázat. A felső talajréteg vízhiánya és az öntözővíz mennyiségének hatása a gyökérzónába jutó víz arányára Öntözővíz Veszteség az öntözővízből (30%) Talajba szivárgó Ha az aktív gyökérzóna feletti réteg feltöltéséhez szükséges Gyökérzónába jutó mm vízmennyiség, mm az öntözővíz %-ában 20 6 14 8 6 30 30 9 21 8 13 43 40 12 28 8 20 50 50 15 35 8 27 54 60 18 42 8 34 57 tálában a talajfelszín 8—15 cm-étől kezdődően helyezkedik el. A gyökérzóna feletti talajrétegből víz nem jut a növény vízforgalmába, ennek folytán vízvesztesége teljes mértékben evaporáció. A feltöltődéséhez szükséges csapadékmennyiség (öntözővíz) a növény vízforgalmára inkább közvetett hatású, mert a víz lombon keresztül felszívódó kis hányadának (1—2 mm) közvetlen hatásánál jelentősebb az, hogy a növény és környezetének lehűtésével és légnedvesség növelésével mérsékli a vízfelhasználást. A felső talajréteg víz- vesztesége az időjárástól — hőmérséklettől, a levegő párateltségétől, széltől —, de főleg a felső talajréteg víztartalmától függően változó. Példaként a 125. ábrán homoktalajon álló téli alma gyümölcsös felső 10 cm-es talajrétegének nedvességtartalom-változását mutatjuk be. Az aktív gyökérzet feletti talajréteg vízhiánya 10—15 nap alatt homoktalajon mintegy 8—10 mm, kötöttebb talajon pedig 10—15 mm is lehet. Az említett talajréteg vízkapacitásából hiányzó vízmennyiség ismerete egyrészt a csapadék hasznosulásának megítélésében, másrészt az öntözővíz mennyiségének meghatározásában nyújt tájékoztatást, és ezzel, mint nem hasznosuló vízzel, számolnunk kell. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb időközönként lehulló 8—15 mm-en aluli csapadékmennyiségeket az öntözésnél figyelmen kívül hagyjuk. A talaj felső rétegének vízhiánya a kis öntözővízadagok hasznosulását nagymértékben csökkenti. (Lásd a 116. táblázatot, amelyen a talaj felső 10 cm-ből hiányzó vizet 8 mm-nek vettük.) A gyümölcsfák megfelelő vízellátását elsősorban a gyökérzet vízfelvételén keresztül tudjuk lehetővé tenni. Ilyenkor — vízpótló öntözés esetén — a gyökérzóna sekély átáz- tatása vízpazarlást és az öntözési forduló aránytalan lerövidülését jelenti. Az öntözéstől várt eredmények elmaradásának igen gyakran a kis vízadagokkal végzett alacsony hatásfokkal érvényesülő öntözés az oka. Köztes termesztés hatása a gyümölcsös vízellátására Az úgynevezett haszonköztes növények a gyümölcsfákra káros vízfelhasználásuk és több más hátrányuk miatt az üzemi gyümölcsösökből ma már teljesen kiszorultak. Üzemi gyümölcsösökben a köztes növény szinte kizárólag a talajvédelem, lejtős területen az erózió, homoktalajon a defláció elleni védelem vagy a zöldtrágya szerepét tölti be. Ezenkívül a műtrágyázással egybekapcsolt köztes zöldtrágyanövények visszamaradó gyökérzete a mélyebb talajrétegek szerkezetjavítását szolgálja. Magas talajvízű területeken a tavaszi átmeneti vízszintemelkedést is csökkenthetjük nagy vízfelhasználású köztes növény termesztésével, ill. a későbbi időben történő bemunkálásával. A köztes föld feletti része a talajbadolgozás után szerves anyagot juttat a talajba, a talajfelszínre terítve pedig mérsékli a talaj felmelegedését, s ezáltal csökkenti az evaporációt. 336
