Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - II. A talaj szerepe az öntözéses termesztésben
14. ábra. A talaj vízáteresztő képessége, mm/perc (filtráció koefficiense) a talaj felszínén mérve meg. Nehéz lenne eldönteni azonban, hogy ez a hatás a tulajdonságok javulásával vagy rosszabbodásával jár-e, miután ez nagyban függ a termesztett növénytől, de különösen az öntözés technikájától és az öntözéses növénytermesztés agrotechnikájától. Hazánkban azokon a területeken, ahol rizstermesztés folyt, a tartós árasztásos öntözés során ezek a tulajdonságok gyakran^kedvezőtlenebbekké váltak. Ennek bizonyítására közöljük a 14. ábrát. Az ábra jól mutatja, hogy a hortobágyi öntözött talajon a vízáteresztő képesség — amely a talajokon különben is csekély — jelentős mértékben csökkent, s ezáltal a talaj fizikai sajátságai tovább romlottak. Ismételten hangsúlyoznunk kell: megvan a lehetőség arra, hogy a fizikai sajátságok az öntözés és a vele járó helyes agrotechnika mellett ne rosszabbodjanak, hanem évről évre fokozatosan javuljanak. Ugyanezt lehet elmondani a talaj szerkezetére vonatkozólag is; bár az árasztásos öntözésekkel kapcsolatban kedvezőtlen hazai tapasztalatokról számolhatunk be, mégsem lehet általában azt kijelenteni, hogy az öntözés, mint módszer a talaj szerkezetének rombolásával és súlyos károsodásával jár. Az öntözés során bekövetkező ilyen károsodásokat (összeiszapolódást és más folyamatokat) ugyanis helyes agrotechnikával, helyes öntözési módszerekkel nemcsak ki lehet küszöbölni, hanem meg lehet teremteni a talajszerkezet-képzés feltételeit is. Az öntözés során a talaj fizikai állapotában bekövetkező változások az egész talajképződés genetikáját lassabban vagy gyorsabban annyira befolyásolják, hogy a továbbiakban, párhuzamosan a kémiai, fizikai, biológiai változásokkal, amelyek a tartós öntözés s.rán a talajokban vcgbem.nnek, máraz egész talajképződés iránya megváltozik. Az öntözött talajok úgynevezett másodlagos láposodása Gyakran tapasztalható az Alföldön és másutt is, hogy több évig tartó, rendszerint árasztásos öntözés után a talajokon a vízi növények kerülnek uralomra (15. ábra), s oly mértékben elvizenyősödik a talaj, hogy ez a rendszeres növénytermesztés akadálya lehet. Ezt a folyamatot nevezzük az öntözött talajok másodlagos elláposodásának. A folyamat gyakran nem fejlődik ki egészen a talajok elvizenyősö- déséig, azonban tiszántúli öntözőrendszereinkben gyakran tapasztalható, hogy a talajvíz néhány 10 cm-re a felszíntől a fenti folyamatok következtében már fellelhető. Ez a folyamat jelentős változást okoz a talaj tulajdonságaiban, így megnő 15. ábra. Öntözött talaj másodlagos láposodása 32
