Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - III. Zöldségfélék öntözése
A hagyma közepes hőigénye ellenére a hideget jól tűri. Alacsonyabb hőmérsékleten inkább a gyökérzete és a lombja, míg magasabb, 20 C° körüli vagy azt meghaladó hőmérsékletnél a hagymája fejlődik jobban. A hagyma és a hagymamag jó beéréséhez ennél is több, 22—-23 C°-os hőmérséklet kívánatos. A hagymát — főként a termésminőséggel kapcsolatos igényekre hivatkozva — eddig a nem öntözött zöldségnövények közé sorolták. Hűvös, csapadékos nyáron betegségre hajlamos; termése valóban gyengébb minőségű, és könnyebben romlik. Fejlődésének kezdetén azonban a gyenge gyökérzetű növény a talaj nedvességtartalmával szemben igényes. Átlagosnál szárazabb nyáron még később, a hagymaképződés fő időszakában is meghálálja az öntözést. A hagymát március második felében duggatjuk. Fejlődése kezdetben lassú. Áprilisban, május elején a sokévi átlagnál magasabb hőmérséklet elősegíti a fejlődést, május derekától azonban már ehhez az átlagosnál alacsonyabb hőmérséklet a kedvezőbb. Ebben az időszakban hosszabb-rövidebb időre 20 C° körüli vagy a feletti átlaghőmérséklet is kialakulhat. Ilyen körülmények között a még viszonylag gyenge gyökérzetű és lombú hagyma növekedése meggyorsul. Ha ilyenkor az öntözéssel csökkentjük a talaj és a növény környezetének hőmérsékletét és ezenkívül vízigényét is kielégítjük, kedvezően hatunk a termés alakulására. Eszerint május végén és június elején átlagos vagy annál magasabb hőmérséklet és kevesebb csapadék esetén kisebb (25—30 mm-es) vízmennyiséggel 2—3 öntözés indokolt lehet. A későbbiek során június végén, július elején már csak akkor öntözünk, ha az időjárás a sokévi átlagnál lényegesen melegebb és szárazabb, különben a termés megduzzad, lazább sejtállományúvá válik, esetleg felreped. Az ilyen hagyma kevésbé tartható el, és nehezebben is szállítható. Magról való vetés esetén a hagyma fejlődési üteme és így vízigénye is másként alakul. Ilyenkor a hagyma érése és szedése augusztus végén, szeptember elején következik be. A magról vetett hagyma kezdeti, igen lassú fejlődése miatt a lombnövekedés és a hagymaképzés a nyári időszakra esik, ezért az öntözés nedvességpótló és hűtő hatása ilyenkor fokozottan érvényesül. Az első öntözésre ebben az esetben is május második felében kerülhet sor. Minthogy azonban a hagymaképzés nagyrészt július—augusztusban van, július végéig, augusztus elejéig több öntözés válhat szükségessé. Különösen vigyázni kell arra, hogy a hagymaképzés idején a talaj ne száradjon ki erősen, mert így az esetleg bekövetkező eső vagy öntözés hatására sok termés felreped és értéktelenné válik. Az állandóan nedves talaj viszont a hagyma minőségének csökkentése mellett a gombabetegségek, főként a peronoszpóra, a fehérpenészes rothadás és a büdösrothadás nagyobb mértékű elterjedését segítheti elő. Paradicsom A termelés jellemzése A paradicsom a szántóföldön a lazább, könnyen melegedő talajokon talált helyet. Régebben extenzív fajtákkal és termesztési móddal a gyenge víz- és tápanyagellátó képességű homokon is gazdaságos volt a termesztése. Termésmennyisége azonban így kevés és erősen ingadozik, ezért termesztése ily módon ma már egyre kevésbé gazdaságos. A nagyobb termőképességű, intenzívebb fajták termesztésbe való bevonása, valamint más okok miatt megváltozott a termesztési tényezők korábbi egyensúlya. A gazdaságos termeléshez ma már lényegesen nagyobb és kiegyenlítettebb termésre van szükség, s ehhez megfelelő tápanyagellátás és öntözés szükséges. A termesztés fontosabb változatait a 109. táblázat mutatja. Az öntözésre ható tényezők A paradicsom vízfelhasználása és a talaj nedvességtartalma iránti igénye is közepesnek mondható. Szárazság esetén a talaj és a levegő alacsony nedvességtartalma csökkenti a már kötődött gyümölcsök számát. Hűvös időben a nagyobb talajnedvesség rontja a termés 311
