Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Az egyes kultúrák öntözése - II. Legelő- és rétgazdálkodás

A villanypásztor tovább- helyezésével a sáv lelegelése után újabb 40—60 cm-es széles sávot jelölünk ki, így végeredményben a villany­pásztor állandó szükségsze­rű mozgatásával szinte moz­gó jászol alakul ki, amely­ből az állatok maguk taka­rítják be a takarmányt. A sávosan adagolt legel­tetést megnehezíti, hogy a villanypásztort szinte órán­ként kézzel kell áthelyezni. Újabban ennek leküzdésére két praktikus újítást alkal­maznak kísérleti jelleggel. Egyik a Csontos-féle gördülőkocsis elektromos legelőadagoló. Ennek használatakor az állatok maguk előtt tolják az e célra szerkesztett kocsit.. A másik a Szarvason alkalmazott megoldás, amikor a sávokat adagoló keresztirányú drótot külön készülék automatikusan mozgatja tovább. A sávosan adagolt legeltetési módszer alkalmazásakor az állatok két mozgatható villany- pásztorkerítés között mozognak. Az egyik kerítés adagolja a legelni való füvet, a másik ugyan­akkor korlátozza az állatok mozgását hátrafelé, a már előzőleg lerágott területen. Amikor az állatok az egész szakaszt lelegelték, azonnal le kell őket terelni, és az egész szakaszon el kell végezni az ápolást, fej trágyázást, öntözést. Növendék-szarvasmarháknak 1 m, teheneknek 1,5 m szélességű férőhelyet kell biztosítani, hogy az állatok egymást ne zavarják, nyugodtan legel­hessenek. Ajánlatos a legelő állatok szarvtalanítása. Sávosan adagolt módszerrel legeltethetünk évelő szántóföldi szálastakarmány-növényeket, egy­éves takarmánynövényeket, kaszálókat is. 110. ábra. A Szarvason alkalmazott automatikus sávadagoló vázlata 111. ábra. „ Csontos-féle” gördülőkocsis elektromos legelőadagoló üzemben 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom