Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - II. Legelő- és rétgazdálkodás
zelíthesse. Rendkívül fontos, hogy a karám vagy fészer és az itatóhely a szakaszokhoz közel, lehetőleg központi elhelyezésben legyen. Természetesen a szakaszok alakja, mérete különböző lehet, az adott legelőterületnek megfelelően. A szakaszok számát elsősorban a gyepnövényzet legeltetések utáni regenerálódása, az állatok létszáma és az határozza meg, hogy kizárólag legeltetéssel vagy legelő — kaszáló váltóval kívánjuk-e a legelőt hasznosítani. Egy-egy szakasz egyszeri legeltetési ideje változó, a terméstől függ. Belterjes legelőhasználat elengedhetetlen feltétele, hogy előre meg kell tervezni a legelő várható hozamát és annak legeltetésenkénti megoszlását. Öntözéses termesztésben hazánkban a 94. táblázatban megadott terméssel és megoszlással számolhatunk átlagosan. Tehát a napi területszükséglet a legeltetések száma szerint változik: amint a táblázat adatai is rámutatnak, pl. egy 100-as tehénállomány napi területigénye az első legeltetéskor 1,07 kát. hold, ez az ötödik legeltetéskor már 2,72 kát. holdra emelkedik. Megfelelő szakaszbeosztással a legeltetésre kerülő részek a szükséglethez igazodnak. Hazai kutatási eredmények azt mutatják — optimális körülményeket figyelembe véve öntözött területeken —, hogy egy legeltetési idényben az adott legelő 4—6-szor legeltethető. Természetesen a legeltetések számát a talaj- és éghajlati viszonyok is befolyásolják. 94. táblázat Legeltetés száma Fűtermés kát. holdanként 100 db tehén napi területszükséglete, q % kh í. 56 28 1,07 2. 50 25 1,20 3. 42 21 1,42 4. 30 15 2,00 5. 22 11 2,72 Összesen: 200 100 105. ábra. Legeltetésre legalkalmasabb gyepmagasság 276
